Uhrin Ferenc György - Uhrinné Bárdi Zsuzsanna
ŐSERŐ
A TEREMTÉS TITKA
ÜZENET A
MÚLTBÓL A JÖVŐNEK
ISBN 963 206 722 3
Az oldalak tartalma
változtatás nélkül szabadon másolható,
terjeszthető, de semminemű ellenszolgáltatás nem kérhető,
és nem adható érte.
A nyomtatott kiadás korlátozott
számú, önköltségi árú
megrendelésére az osero@osero.hu címen van lehetőség.
TARTALOM
MEGSZÓLÍTÁS
AZ ÜZENET
RADIESZTÉZIA
A VÍZEREKRŐL
A VÍZEREK OKOZTA MEGBETEGEDÉSEK
A HARTMANN ÉS A CURRY
A HARTMANN HÁLÓRÓL
A HARTMANN HÁLÓ OKOZTA MEGBETEGEDÉSEK
A CURRY HÁLÓKRÓL
A CURRY HÁLÓ OKOZTA MEGBETEGEDÉSEK
VÉDEKEZÉS, VÉDEKEZÉSI MÓDOK
KÁROS SUGÁRZÁSOK A TEMPLOMOKBAN
A PIRAMISOKRÓL
SUGÁRZÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA
VÉLEMÉNYEM AZ EVOLÚCIÓRÓL
MEGSZÓLÍTÁS
"A legcsodálatosabb
élmény, ami bennünket érhet, a misztikum.
Minden igazi művészet és tudomány születését a misztikum
alapérzése övezi. Aki nem ismeri, akit nem tölt el már csodálattal,
az félig már halott, és köd ereszkedett a szemére."
- Albert Einstein
-
- A következő oldalakon közzétett történet a
saját "megszólítottsági" történetünk, melynek hitelességéért jót
állunk.
- Történetünkbe ágyazva jelenik meg
Teremtőnknek az emberiséghez szóló üzenete, melynek csupán változtatás nélküli
közvetítői vagyunk.
- A történetünk egésze reményeink szerint a
hitről, a hit erejéről és annak fontosságáról szól. A hit szerintünk nem más;
mint a koncentrált gondolat teremtő ereje, a kétségbevonhatatlan belső bizonyosság,
a személyes megtapasztalás, és a biztos tudás érzésének összessége.
- E meggyőződésre mi is csak az utóbbi évek
velünk történt eseményei kapcsán jöttünk rá megváltoztatva, felülbírálva és
eldobva életünk eddigi beidegződéseinek javát, de vigyázva arra, hogy a hit ne
váljék bennünk dogmává. Úgy gondoljuk, hogy a következő - már sokak által
ismerhetett - történet híven tükrözi ez irányú gondolatainkat.
-
- A kis falut hirtelen elönti az árvíz. Ki
így, ki úgy próbálja családját, saját magát és javait menteni. A falu lelkészét
éppen délutáni szunyókálása közben éri az árvíz, így csak éppen arra van
ideje, hogy kínkeservesen felmásszon a padláson keresztül az imaház tetejére.
Nyögve, fújtatva elhelyezkedik, majd könyörgésbe fog:
- - Atyám! Mentsd meg szegény szolgád a
vízbefulladástól!
- Ahogyan ott ücsörög és türelmesen
várakozik azt látja, hogy egy csónak közeleg, benne a falu mészárosa a
családjával.
- - Lelkész Úr! - kiáltja a mészáros -
Jöjjön, elvisszük!
- - Köszönöm fiam, de engem majd megsegít
az Úr! - válaszolja a lelkész.
- Telik múlik az idő, a víz egyre
magasabbra emelkedik, a segítség pedig késik. A lelkész ismét az Úrhoz fohászkodik:
- - Uram! Már nagyon kevés időnk maradt!
Kérlek, ments meg!
- Telik múlik az idő, a víz egyre
magasabbra emelkedik. Egyszer csak ismét közelít egy csónak, benne a pék és
családja.
- - Lelkész Úr! - kiáltja a pék. -
Jöjjék, velünk!
- - Köszönöm fiam, de engem majd megsegít
az Úr! - válaszolja a lelkész.
- A víz pedig tovább emelkedett és
lassan-lassan ellepte az imaházat is. A lelkész nem tudván úszni, hamar megtért
Urunkhoz.
- Miután Szt. Péter beengedte
lelkészünket a mennyország kapuján, az kihallgatást kért és kapott az Úrtól.
- - Atyám! - kezdi mondókáját a lelkész.
- Miért nem mentettél meg a vízbefulladástól? Tudomásom szerint nem vétkeztem
semmiben!
- - Fiam! - válaszolta az Úr. - Mit
gondolsz, miért küldtem előbb a mészárost, majd utána a péket is?
-
- Hisszük azt, hogy történetünk megismerése
után, már minden kedves olvasónk nyitottabbá válik az Úr általunk tolmácsolt
üzenetének befogadására.
Békéscsaba, 2003. január
Vissza
I.
- Kedvesemmel 1999-ben úgy döntöttünk, hogy
immár éppen ideje "hivatalossá" tenni eddigi "laza" kapcsolatunkat,
mely mindkettőnk teljes megelégedésére eddig is kiválóan működött. Mivel
egyikőnk sem tartozott már a kimondottan fiatalabb korosztályhoz, a közös fészek
kialakítása - az időnkénti időzavaron kívül -, igazi gondot nem okozott. Igaz, hogy
eddigi életünk tapasztalataiból okulva, igényeink sem voltak elérhetetlenek. A lakás
berendezésénél - mivel mindketten ismertük az egészségre káros hatását -
bemértük és figyelembe vettük a vízerek elhelyezkedését. A többire sajnos nem
szántunk időt...
- 2001 nyarán - egy fullasztó éjszaka közepén
-, az eddigi életemben egy még eddig soha nem tapasztalt rettenetes érzésre ébredtem:
szédülök! Sürgető késztetést éreztem a felkelésre-felülésre, de persze így sem
jobb! Felkelés, lefekvés, felkelés, lefekvés természetesen egyik sem használ. A
szoba jobbra, én balra forgok, hol gyorsabban, hol lassabban. Kész majális! Valahogyan
eltelt az éjszaka hátralévő része, majd indulás az orvoshoz. Had ne részletezzem,
hisz mindenki betéve tudná az elkövetkezendő napok menetrendjét: háziorvos,
neurológia, reumatológia, gégészet, röntgen, fiziotherápia stb. Végeredmény:
meszesedett nyaki gerinc társul az elégtelen agyi keringéssel. Szép jövő!
Mindenesetre megpróbálom lelkiismeretesen végigjárni a számomra elrendelt
kezeléseket. Várom a javulást.
- Telik múlik az idő - mivel már nem szédülök
csak bizonyos helyzetekben -, talán javulgatok is. Kedvesem - immár két éve a
feleségem - egyik reggel panaszkodik, hogy zsibbad a jobb keze. Pár napig, talán egy
hétig is elvan vele, majd győz az erőszak és elmegy az orvoshoz. Innentől már
mindenki számára ismerős a menetrend: háziorvos, neurológia, reumatológia, röntgen,
fiziotherápia stb. Végeredmény: nyaki porckorong sérv. Szép az élet! Nem? Ő is
minden nap lelkiismeretesen végigjárja a rá kiszabott kezeléseket, elektromos és
egyéb fürdőket. Mivel programunk az van minden napra, így jól megvagyunk!
- Egyszer csak - már nem tudom melyikkőnknek
jutott eszébe -, elkezdünk arról beszélgetni, hogy mennyi lehet a valószínűsége
annak, hogy két embert szinte egyszerre, és szinte ugyanaz a betegség támad meg. Nem
is beszélve arról, hogy ez a betegség mozgásszervi, tehát nem ragályos. Úgy
gondoltuk, hogy ennek matematikai esélye nagyon közel állhat a nullához. De akkor mi
lehetett a betegségek kiváltó oka? Beszélgetésünk során többször is
"előkerült" a vízér, mint kiváltó ok. De minden alkalommal el is
vetettük, mivel - ha még emlékeznek rá -, annakidején mindketten bemértük a
lakást, és a fekvőhelyünket vízérmentes helyen helyeztük el.[1]
- Beszélgetésünk során azért kétségeink
támadtak, mivel a vízerek néha "szeretnek" kissé elvándorolni. Nosza!
Mérjük be ismét! Megtörtént a lakás ismételt bemérése, és azt tapasztaltuk, hogy
a fekvőhelyünk vízérmentes helyen áll. Ismét ott tartunk, ahol elindultunk!
- Megpróbáltunk egyre több, ezzel kapcsolatos
"irodalmat" beszerezni, és nem sok idő multával látnunk kellett, hogy a
vízér sugárzásán kívül még figyelembe kéne vennünk a dr. Hartmann és Curry
által felfedezett sugárzásokat is. Mindketten már régebbről ismertük e sugárzások
tényét, de eddig sajnos nem fordítottunk kellő figyelmet rájuk. Pedig - mint ahogyan
ezt a bemutatott példa is mutatja - szükséges lett volna![2]
- Nosza! Mérjünk ismét! Végeredményben meg sem
lepődtünk: azon a helyen ahol a fejünk nyugszik alvás közben, egy Hartmann
"vonal" húzódik. Nem is beszélve arról, hogy ahol kedvesem pihen, testének
hossz-irányában még egy Hartmann "vonal" is található. Ebből
következően, egy Hartmann kereszteződési pont - csomópont - is fellelhető nyaki
gerince táján. Tehát elegendőek voltak egy Hartmann hálón töltött kb. 1,5 év
éjszakái ahhoz, hogy mindketten szinte ugyanazt(!) a visszafordíthatatlan
egészségügyi problémát szerezzük meg. Hogyan tudnánk védekezni?[3]
- Természetesen ismét elővettünk minden káros
sugárzásokkal kapcsolatos irodalmat, de megnyugtató megoldást csak nem találtunk
fekhelyünk megfelelő elhelyezésére. Ugyanis nem létezik a lakásunkban - és
Magyarországon más lakásban sem - egy akkora sugárzásmentes terület, amely elegendő
helyet biztosítana egy franciaágy számára.
- Kutatásaink és tanulmányaink során többször
is "belebotlottunk" - és egy ideig azonnal el is vetettük - abba a kósza
feltételezésbe, miszerint: a "történelmi" egyházak templomaiban nem
mérhető sem a vízér, sem a Hartmann háló, sem pedig a Curry háló sugárzása.
Idővel kezdtünk "megbarátkozni" ezzel a gondolattal mondván: "még igaz
is lehet!" Megtapasztaltuk - bemértük -, és kijelenthetem, hogy való igaz: a
"történelmi" egyházak templomaiban nem mérhető sem a vízér, sem a
Hartmann háló, sem pedig a Curry háló sugárzása.[4] Viszont mérhető nagyon sok ún. pozitív sugárzás,
mely lehetővé teszi az emberek "feltöltődését", regenerálódását.
Ettől érezzük ezekben a templomokban azt a semmihez sem hasonlítható, végtelen
nyugalmat és békét.
- Kíváncsi emberek lévén megpróbáltuk
megfejteni, hogy mi lehet az a "titok", ami ezt lehetővé teszi. Sok
"hozzáértő" amellett, hogy elismeri a fenti "jelenséget", azzal
magyarázza, hogy előre és körültekintően kimérték a templomok helyét, azaz
gondosan kiválasztották az építési területet. Részemről elfogadom a terület
gondos kiválasztásának fontosságát, de ez semmiféleképp nem ad és nem is adhat
választ az eredeti kérdésre. Ugyanis nem létezik a Földön egy "templomnyi"
sugárzásmentes terület! Emlékezzünk csak a Hartmann, illetve a Curry hálókra!
"Ezek hálószerűen befedik Földünk teljes felületét." Tehát nem csak a
terület gondos kiválasztásán múlik! Nem is beszélve arról, miszerint a mai
világban épülő templomok esetében már nincs lehetőség a megfelelő terület
kiválasztására. Azt az önkormányzat adja valahol, és ennek dacára a
"frissen" épült, de "történelmi" egyházak templomai is mentesek
az említett káros sugárzásoktól.
- A véletlen(!) sietett segítségünkre:
betévedtünk egy tatarozás alatt álló templomba, és "történelmisége"
dacára, mérhető volt bent a vízér, a Hartmann háló és a Curry háló sugárzása
is. Ismét egy újabb probléma! Hogyan is van ez? Nem volt igaz a
"történelmi" egyházak templomaira vonatkoztatott megállapítás? De hát
megtapasztaltuk! Vagy ekkorát tévedtünk volna?
- Ismét a véletlen(!) segített. Ugyanis egy
bizonyos idő elteltével visszatévedtünk az előbb már említett templomhoz, ahol
időközben már befejezték a tatarozást. Gyönyörű lett! Bementünk és mértünk.
Azaz csak mértünk volna, de a pozitív, és a gyógyító sugárzásokon kívül nem
volt mit mérnünk! Azonnal levontuk a következtetést: az említett káros sugárzások
valaki(k) által megszüntethetők!
*
- A "lecke" fel volt adva! Ismét
megpróbáltunk az érdeklődésünknek megfelelő "szak-", és egyéb irodalmat
beszerezni, de olyat nem sikerült beszereznünk, mely megnyugtató módon választ adott
volna problémánkra. Meg kell jegyeznem (bevallom, nem tudom megállni, hogy ne jegyezzem
meg!), hogy az általunk egyszerű módon elérhető, az egészségre káros
sugárzásokat tárgyaló "irodalmak" igen vegyes képet mutatnak:
- Például sok felismerhető ollózással
találkoztunk, ami eleve megkérdőjelezi az állítások tényszerűségét, mivel a
"szerző" megfelelő ellenőrzés nélkül használja XY állításait (holott,
lehet az is, hogy XY is ollózta valahonnan). Ebből következően, már meg sem
lepődtünk azon, hogy ellentétes állítások sorát fedeztük fel egy-egy
"mű" olvasásakor. Pl.: a Hartmann és a Curry háló által kibocsátott
sugárzásokat egyszer kozmikusnak, máskor földi eredetűnek vélik egyes szerzők,
illetve az általuk etalonnak vélt írásokban így ismerkedtek meg velük. A sok-sok
anyag kínkeserves áttanulmányozása után, meg kell jegyeznem: nincs ma Magyarországon
- internetes tapasztalataim szerint másutt sem - olyan, e témával foglalkozó anyag,
mely hiteles képet adna a jelzett sugárzások eredetéről, mibenlétéről, illetve ha
van is, mi nem ismerhettük meg. Tudom, hogy kijelentésem olvasva többen felszisszennek,
de nem tehetek róla ez a valóság. Jól lehet, pár hónappal, esetleg egy-két évvel
ezelőtt, még én is "hittem" az e művekben leírtakat, mivel akkor még
kielégített a témával kapcsolatos egyetlen mű elolvasása is. Most viszont, hogy a
megoldást keresvén több e témával kapcsolatos művet is elolvastam, egyáltalán nem
elégítették ki kíváncsiságomat, sőt...
- Így teltek napjaink, amikor is egy szeptemberi
délután hazatérésemkor köszönés helyett kedvesem így fogadott:
- - Légy szíves mérd be a szobát!
- Értetlenül, és tátott szájjal álltam, mivel
szobát még soha nem mértek be annyiszor, mint mi az utóbbi időben a miénket. - Ha
olvasóim emlékeznek még rá; mindketten rendelkezünk az ingával és a pálcával
való mérési képességgel.
- - Már miért mérném be ismét? - kérdeztem. -
Ugyan mi változott tegnap óta? - "fuvoláztam".
- - Mérd csak be! - erősködött tovább kedvesem.
- Ismertem kedvesem mentalitását, így nagyon jól
tudtam, hogy nincs értelme a további érveléseknek.
- - Majd a mérés eredménye... - gondoltam.
Dúlva-fúlva előkerestem pálcáimat, és megpróbáltam kissé lehiggadni, hogy
mérésem valamelyest hiteles legyen.
- Nem akarom olvasóimat untatni, de azt
hiszem itt kell elmondanom azt, hogy a radiesztéta ha pálcát használ, akkor munkája
során csupán egyetlen pálcát, illetve pálca-párt alkalmaz. Ezt az egyetlen eszközt
használja mind a vízerek, a Hartmann, a Curry, a Tigris, a Ley, stb. sugárzások
felderítéséhez, beméréséhez. Mivel sokan úgy gondolják, hogy minden sugárzás
felderítéséhez más és más eszközre van szükség, ezért kell ezt itt
megemlítenem-tisztáznom. A szelektálást én személy szerint úgy végzem, hogy
mérés előtt minden esetben "megbeszélem" a pálcával - vagy az ingával -
mérésünk tárgyát.
- Tehát "megbeszéltem" a pálcáimmal
(ún. Lengyel pálca-párt használok), hogy vízeret keresünk. Az ablaktól indultam el
és a szokásos, kissé sétáló léptekkel haladtam a szoba másik vége felé. Majd
ahogyan - szokás szerint pár lépés után - megéreztem a kontaktus jelenlétét -
tehát alkalmas vagyok a mérésre -, visszahátráltam a kiindulási pozícióba. Az
igazi mérés csak most kezdődött. Lassan, sétáló léptekkel haladtam, mígnem
elértem az általunk már több ezerszer is bemért vízér ismert helyét. A pálca nem
jelzett! Miért? Továbbhaladtam még egy-két lépést, majd visszalépegetve ismét
áthaladtam a vízér általam ismert vonalán. Ismét semmi jelzés!
- - ? - néztem kedvesemre.
- - ? - viszonozta nevető szemmel.
- Így nem volt mit tennem; tovább kellett mérnem.
Mivel a szobánkat az előző "több ezer" méréseink szerint "csak"
egy vízér szelte át, az is átlósan, kénytelen voltam a következő feladatra: a
Hartmann sugárzásra összpontosítani. Mondanom sem kell, azt sem találtam, sem a
"helyén", sem másutt. Mi történik itt? Nem működnének a pálcák? Vagy
valaki "átrendezte" a szobát? Miután a Curry háló sugárzását sem
találtam, időszerűnek látszott "beszélni" a dologról.
- - Hallgatlak! - ültem le kedvesemmel szemben.
- - Nézd csak! - mondta, és mint egy varázsló,
egyetlen mozdulattal felnyitotta a franciaágy ágyneműtartóját.
- Néztem! Azt láttam, hogy hat darab könyvből,
egy nagy kereszt van kirakva az ágyneműtartóban. Az így kialakított kereszt
méretében teljesen befedi az ágyneműtartó használható részét. Jobban megfigyelve
rájöttem, hogy a főhelyet a Biblia foglalja el. Tovább vizsgálódva láttam, hogy a
többi könyv is valamilyen módon kapcsolatban van a vallással, illetve a hittel. Mivel
eddig sem én, sem kedvesem nem igazán szenteltünk különösebb figyelmet a vallások
iránt, így be kell vallanom elég bambán nézhettem. Megpróbáltam gondolkodni - de
talán életemben először -, ez nem igazán sikerült. Ahogyan elbambulva guggoltam az
ágyneműtartó előtt, észrevettem, hogy a kirakott kereszt legalsó szárát képező
zsoltáros könyv kissé kilóg a sorból. Szórakozottan megigazítottam, majd felálltam
és becsuktam az ágyneműtartót.
- - Talán megismételném a mérést! - szóltam
tanácstalanul.
- - Tedd azt! - biztatott kedvesem.
- A fent már ismertetett módon megismételtem a
méréseket, és csodálkozva tapasztaltam, hogy minden a "helyén" van. Tehát
ismét ki tudtam mérni a vízeret, a Hartmann-t, és a Curry-t is! Akkor most mi van? Mi
változott? Vagy csak ennyi ideig működött a frissen felfedezett "védelem"?
- - Hozzányúltál a könyvhöz! - állapítja meg
"kapásból" kedvesem.
- - Ez így igaz! - reagálom le. - De csupán csak
kiegyenesítettem a sort. - védekezem.
- - Állítsuk vissza az eredeti állapotot! -
kéri.
- - Rendben, csak azt nem tudom, hogy ez elegendő
lesz-e. - tétovázom.
- Mindenesetre kinyitom az ágyneműtartót, és
megigazítom a megfelelő könyvet, majd ismét mérek... Mit sem változott a helyzet!
Minden káros sugárzás kimérhető!
- - Azt hiszem, nekem kell az eredeti állapotot
visszaállítanom! - véli kedvesem. - Bár vannak kétségeim! - vallja be óvatosan.
- - Rendben! - fogadom el annál is inkább, mivel
nekem sincs jobb ötletem.
- Kedvesem "megfogdossa" a keresztet
képviselő könyvek mindegyikét, majd "motyog" valamit és lecsukja az
ágyneműtartót. Mindenesetre nagyon komolyan teszi amit tesz.
- - Most ismételd meg a mérést! - kéri.
- Megteszem, és meg kell állapítanom, hogy ismét
működik a "védelem". Tehát a szobában ismételten nem mérhető az általam
ismert káros sugárzások egyike sem. Megkönnyebbülve leülünk, és megpróbáljuk
kiértékelni a történteket.
- - Az már biztosnak tűnik, hogy az elhelyezőn
kívül más nem érhet hozzá a könyvekhez! - jelenti ki kedvesem.
- - Viszont az is lehet, hogy az elhelyező sem
nyúlhat hozzá a későbbiek folyamán! - vélem.
- - Talán próbáljuk ki! - javasolja.
- - Rendben. - egyezek bele.
- Kedvesem kinyitja az ágyneműtartót és csak
úgy, könnyedén megérinti az egyik könyvet. Visszacsukja az ágyneműtartót, és én
mérek...
- Ismét mérhető minden káros sugárzás! Tehát
sem az elhelyező, sem más, nem nyúlhat az elhelyezett könyvekhez! De mit számít ez!
Nagyon könnyen elviselhető kényelmetlenség ahhoz képest, amit nyerhetünk általa.
- - Ha úgy gondolod, akkor talán el is
mondhatnád, hogy hogyan is jöttél rá, és főleg, hogy mire is jöttél rá? - kérem
kedvesem.
- - Roppant módon el voltam keseredve, és úgy
gondoltam, hogy nem létezhet az, hogy a történelmi egyházak templomainak mintájára,
ne tudnánk mi is megvédeni otthonunkat a káros sugárzásoktól. Ezért úgy gondoltam
- hogy minek hatására, azt ne kérdezd -, hogy ha az általad már ismert módon,
elhelyezem a vallásos tárgyú könyveket, és megkérem az "Öreget" rá,
akkor sikerül száműznünk otthonunkból a káros sugárzásokat. Így tettem, és az
eredményt Te is tapasztalhattad. - meséli.
- - Viszont így utána gondolva, - mélázik
tovább - azt hiszem, hogy szükségtelen a sok könyv, elegendő lehet a Biblia is.
- - Próbáljuk ki! - javaslom.
- Kipróbáljuk, és meglepve tapasztalom, hogy
"csupán" a Bibliát használva valóban működik a védelem.
- - Azt hiszem, úgy érzem, - folytatja a témát
kedvesem - ez neked is pont így működne.
- - Úgy gondolod, hogy erre akár én is képes
lennék? - kérdezem hitetlenkedve. - Pont én lennék erre képes, akinek soha semmihez
sem volt szerencséje? - folytatom az eszmecserét magamban.
- - Igen! Sőt azt hiszem, hogy mások is képesek
lehetnek erre. - válaszolja.
- - Akkor, - szólalok meg rekedten -
kipróbálnám!
- - Semmi akadálya! - jő a válasz.
- Ágyneműtartó fel! Megérintem a Bibliát, majd
ágyneműtartó le! Mérek. Természetesen mérhetők a káros sugárzások. Majd
ágyneműtartó fel, és ráteszem kezem a Bibliára. A hatalmas lendület eddig tartott.
- Mit is kellene mondanom? - töprengek.
- Majd úgy döntök, hogy elegendő lesz, ha
egyszerűen kimondom: "Uram! Légy szíves védd meg ezt a lakást a káros
sugárzásoktól!" Nehezen, de kimondom! - Be kell vallanom, pillanatnyilag
hihetetlen hülyének érzem magam! - Ágyneműtartó le.
- - Ha megkérnélek, bemérnéd a szobát? -
kérdem kedvesemtől.
- - Természetesen! - feleli - És azonnal munkához
is lát.
- - Várj egy kicsit! - kérem - Nem szeretnék itt
lenni a mérésnél, mivel utána majd én is ki szeretném mérni, és nem szeretném ha
befolyásolna mérési eredményed.
- Kiballagok, és várakozom. Úgy gondoltam, hogy e
kényszerű várakozásomat gondolataim rendezésével töltöm, de ebből természetesen
semmi sem lett. Fejem mint egy üres kaptár: érzem a méhek hiányát. Semmi sem jut az
eszembe.
- Kisvártatva kedvesem jön értem. Kíváncsian
lesem arcát, de jól - sajnos túl jól - fegyelmezi magát, így semmit sem tudok
leolvasni róla. Mérek, és határtalan örömömre minden rendben, azaz MŰKÖDIK a
védelem! De lássuk, mit mond kedvesem!
- - Minden rendben! Működik a védelem! - jelenti
ki Ő is.
- Megkönnyebbülve leülünk, és mindketten
elfoglaljuk magunkat gondolatainkkal. Nem mondom, van min gondolkodni! Először is itt
van maga a semlegesítés ténye - mert tényként fogom fel méréseink eredményeit -,
másrészt pedig itt van a feltételezés, hogy bárki megteheti ezt. Ha ez így igaz,
akkor eddig miért nem jött rá senki? Harmadrészt, ha mégsem teheti meg bárki, akkor
mi miért? És sorjáznak elő a további kérdések; biztos, hogy ez úgy történt,
ahogyan megéltük? Ha biztos, akkor hogyan lehet az, hogy eddig még nem jöttünk rá?
Nem lehet az, hogy egy hatalmas csalás áldozatai vagyunk?
- Jó hogy ez mindkettőnkkel megtörtént, mivel
így anélkül, hogy hülyének néznének, van kivel megosztani gondolatainkat. Persze
így sem könnyű! Minden kérdés, megállapítás után vizsgáljuk egymás arcát,
lessük a hatást; mikor mondja a másik, hogy: ebből elég!
*
- Mindenesetre nem ártana ezeket a kérdéseket
sorra venni. Talán legelőször is azt, hogy rajtunk kívül képes-e más is a káros
sugárzások ily módon való semlegesítésére. Ez természetesen azt is jelenti, hogy
valakit-valakiket, be kell valamelyest avatnunk a mi kis "titkunkba", tehát nem
közömbös, hogy kit is választunk ki erre a célra.
- Miután megtörtént a "kiválasztás",
egy kitalált történet keretében az általunk kiválasztott személy elvégezte
ugyanazokat a műveletsorokat, amelyeket mi. Ugyanabban a lakásban, és ugyanazon
franciaágy ágyneműtartójában. A művelet elvégzése után mondanom sem kell, hogy
tűkön ültünk: "az illető mikor hagy már végre minket magunkra!"
- Az illető távozása után kedvesem is, és én
is, egymástól függetlenül, a másik jelenléte nélkül, elvégeztük a mérést.
- - Nos? - kérdezem méréseink után kedvesem.
- - Nincs! - jelenti ki.
- - Mi nincs? - kérdezem kissé gutaütötten,
mivel erősen kezdett hasonlítani beszélgetésünk a "-Mennyi? - Harminc. - Mi
harminc? - Mi mennyi?" klasszikusra.
- - Hát nincs működő védelem! - jelenti ki
végre számomra is érthetően.
- Tehát mindketten azt tapasztaltuk, hogy a káros
sugárzások semlegesítése NEM történt meg. Kezdett érdekessé válni a dolog, de egy
próba nem próba!
- Még elvégeztettünk két-három ilyen
kísérletet, de egy esetben sem történt meg a semlegesítés. Tehát ezt
"csak" mi tehetjük meg! Legalább is a tények alapján erre a
következtetésre jutottunk. Ha ez így igaz, akkor egy hatalmas "ajándékot"
kaptunk, bárkitől is származik. Az, hogy kitől is kaptuk, a Biblia használatának
kapcsán sejthetővé vált már a kezdetek kezdetén. Érdekes, és főleg megrázó
élmény szembetalálkozni azzal, aminek - akinek létében évtizedeken keresztül -
illetve egész eddigi életében - nem hitt az ember. Úgy tűnik, éppen ideje
átértékelnünk eddigi világnézetünket.
II.
- Elhatároztuk, hogy amennyire csak lehet
továbbfejlesztjük, és gyakoroljuk kapott képességünket, majd felvállaljuk, hogy
segítünk azoknak, kik erre igényt tartanak. Feltételeztük, hogy nem csak nekünk
okoztak a káros sugárzások testi panaszokat, hanem több embertársunk is szenvedhet
tőlük. Úgy találtuk, hogy napról napra újabb és újabb, a káros sugárzásokra
utaló tüneteket ismerünk fel.
- Tervünk gyakorlati végrehajtásának egyik
kizáró oka pont a Biblia is lehet, mivel nem hinném azt, hogy végleges és jó
"megoldás" lenne az ágyneműtartóban elhelyezett Biblia. Hol tartanák az
ágyneműt? No meg nem is használhatnák sem a Bibliát, sem az ágyneműtartót
rendeltetésüknek megfelelően. Nem is beszélve arról, hogy nem sok embert tudnék
rábeszélni arra, hogy kimondottan erre a célra szerezzen be egy Bibliát.
- Mi lenne, ha a semlegesítésnél megpróbálnánk
mással "helyettesíteni" a Bibliát? Pl. egy szimbólummal? Mivel tudomásom
szerint, a kereszténység legerősebb szimbóluma a kereszt, mi lenne ha ezt
használnánk?
- Azonnal megvalósításra került a
feltételezés. Kis kartonra - olyan boríték nagyságúra, hogy beleférjen -
felrajzolom a keresztet, majd borítékba zárom. Így el is készült az első
"kísérleti" eszközünk. Kipróbálása szinte azonnal megtörténik,
méghozzá teljes sikerrel. Tehát sikerült egy kisebb lépést előbbre lépnünk, de
még itt van annak a veszélye, hogy valaki véletlenül, vagy szándékosan hozzáér.
Vajon mi történik akkor?
- Kipróbáljuk, és letörten állapítjuk meg,
hogy teljesen közömbös, hogy ki ér hozzá és az is mindegy, hogy véletlenül vagy
szándékosan, a védelem mindkét esetben összeomlik.
- Hoppá! A tapasztalt "jelenség", egy
nagyszerű ötletet adott: bizonyítékot szolgáltatna a kételkedők számára. Arról
van szó, hogy: mi, a szokásos módon elvégezzük a semlegesítést, majd kivonulunk
abból a helyiségből, ahol a "borítékunkat" elhelyeztük. Bármely más
helyiségben tartózkodva meg tudjuk mondani, hogy ha valaki hozzányúl a
"borítékhoz". Ugyanis ha hozzányúl, akkor azonnal összeomlik a védelem, ha
nem nyúl hozzá, akkor megmarad a védelem. Mi ezt a tényt, bármely más helyiségben
tartózkodva is ki tudjuk mérni, mivel a semlegesítés a teljes lakásra érvényes.
Tehát ily módon mindenki számára 100%-os biztonsággal bizonyíthatjuk
tevékenységünk valódiságát. Bevallom, kissé megnyugtatott az imént felfedezett
bizonyítási lehetőség, hisz ez által azonnal kontrollálhatóvá vált
tevékenységünk eredményessége.
- Mindketten nagyon örültünk a bizonyítási
lehetőségnek, de még mindig itt van a véletlenszerű elmozdítás lehetősége!
Valahogyan ezt is meg kéne oldanunk! Nem egyszerű a dolog, hisz a "boríték"
szempontjából teljesen közömbös, hogy szándékos, vagy véletlen az érintés. Azt
hiszem, hogy egy "kicsit" másfajta megközelítést kell alkalmaznunk! Hogyan
is mondta Jézus?
- "Bizony mondom nektek, ha csak akkora
hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok a hegynek: Menj innét amoda! -
átmegy, és semmi sem lesz számotokra lehetetlen."
- Pontosan ezt kell tenni! A Hit, és a kimondott
szó erejének bőven elegendőnek kell lennie, a "boríték" felesleges.
Természetesen kipróbáljuk, és "természetesen" működik is. Nagy utat
jártunk be!
*
- Lassan-lassan elérkezni látszik az idő, hogy
"tudásunkat" idegen helyszínen is próbára tegyük. A legelső alkalommal,
amikor "helyszínre" megyünk, hatalmas mennyiségű izgalom, és bevallom,
kétség szorult belénk: mi lesz, ha nem sikerül? Mi lesz, ha itt a helyszínen derül
ki, hogy csupán hallucináció az egész? És így tovább...
- A házbeliek reumatikus fájdalmakról, és
alvászavarokról számolnak be. A reumatikus problémák napközben majdnem teljesen
megoldódnak, de másnap reggel kezdődik minden elölről. Úgy tűnik, hogy minél
többet tartózkodnak az ágyban, annál erőteljesebben jelentkeznek reumatikus
tüneteik. Ha a fekhelyeiket bemérve vízeret találunk, akkor egyértelmű, hogy
panaszaikat ez okozhatja.
- Nagyméretű vízér, vagy több nagyméretű
vízér jelenlétét jelezte a lakás feltűnően magas páratartalma, és ezt a magas
páratartalmat igazolták a vastagon bepárásodott ablakok is. Mivel láthatóan
semmiféle párát kibocsátó eszköz, illetve anyag nem volt a szobában, így a
vízér, illetve a vízerek jelenléte teljesen bizonyossá vált. Ezt 100%-ban
bizonyította elvégzett mérésünk is. Szinte "víz alatt állt" a teljes
szoba, így a hitvesi ágy is. Még a legjobb radiesztéta sem tudott volna megfelelő
helyet találni, nemhogy az ágynak, de még egy fotelnek sem.
- A háziak elmesélték még, hogy éjszakánként
többször is ki kell menniük kisdolgozni, de szinte csak jelképes a produktum. Valamint
reggelente nagyon fáradtan ébrednek, bármennyit is alszanak. Illetve minél többet
alszanak, annál fáradtabbak, és erősebbek reumatikus problémáik. A tünetek, és
méréseink eredménye együttesen megerősítették bennünk azt, hogy jellemző
panaszaikat a vízerek sugárzása okozhatja.
- Elmondtuk a háziaknak, hogy mi milyen
képességgel rendelkezünk, és megkérdeztük, hogy igényt tartanak-e
ténykedésünkre. Igenlő válaszuk után megkérdeztük, hogy kívánják-e, hogy egy
kísérlettel bebizonyítsuk tevékenységünk valódiságát. Nem kérték, mondván: az
asszony tud mérni, így azonnal le tudja ellenőrizni tevékenységünk eredményét.
- - Hát ez jól jött! - gondolom. Most akkor
minden kiderülhet! - Véletlen lenne, hogy már az első alkalommal olyannal akadunk
össze, aki mérni tud? - morfondírozom. - Nem az a jellemző, hogy a háziasszonyok
radiesztéta képességekkel lennének megáldva! - folytatom
"magánbeszélgetésem".
- Elvégezzük a semlegesítést, majd a
kötelezően kivárt kb. húsz perc elteltével előbb én, majd a háziasszony is,
elvégezzük a mérést. Mindketten úgy találjuk, hogy a semlegesítés sikeres volt.
Mondanom sem kell, mekkora kő gördült le a szívemről! Tehát mégis működik! Nem
vagyunk hülyék! Minden úgy volt igaz, ahogyan megéltük!
- - Hová lett? Pedig itt szokott lenni! - keresi a
háziasszony az évek óta ismert vízerét, de nem találja, sem a szokott helyen, sem
másutt. Tesz még pár kört. Mozgása egyre jobban kezd koordinálatlan lenni, majd pár
perc után úgy dönt, hogy feladja. Gondolom, távozásunk után azonnal elölről kezdi
a keresést. Láthatóan nem tudja kezelni az élményt. Kissé elszégyellem magam, hisz
nem is olyan régen még mi sem igazán tudtuk kezelni.
- Másnap reggel felhívjuk telefonon tegnapi
"betegeinket". Nem győztek áradozni, hogy milyen jót aludtak, és teljesen
pihenten ébredtek. Valamint úgy aludták át az éjszakát, hogy egyszer sem voltak kint
a mosdóban.
- Pár hét múltával ismét felhívtuk őket, és
az éjszakai jó pihenésen kívül beszámoltak még reumatikus problémáik
megszűnéséről is. Tehát teljes a siker! Segíthettünk!
*
- Miután sikeresen túl vagyunk első
"bevetésünkön", számunkra ismét a gondolkodási idő következett. Hiába
győződtünk meg személyesen képességünkről, hiába kaptunk "idegen"
visszaigazolást, a történtek feldolgozása, elfogadása nem ment egyszerűen sem
kedvesemnél, sem nálam. Ezt még tetézte az a tény, hogy eddigi életünkre sem a
vallásosság volt a jellemző. Igaz, hogy végeredményben nem is a vallással, és az
azt közvetítő Hittel volt bajunk, hanem a vallásnak emberek által való
"tálalásával". Valahogyan taszított minket ez a fajta
"térítés".
- Pl. nem tudtunk megbékélni azzal a ténnyel sem,
miszerint az igét hirdetők kizárólag csak "Istenfélő" embereket szerettek
volna tudni maguk körül. Nem tudtam, és ma sem tudom felfogni, hogy miért kellene
nekem Istentől félnem! Hisz köztudottan szereti teremtményeit, az embereket. De az is
lehet, hogy mindössze csak a vallást közvetítők "módszerében" van a hiba.
Az mindenesetre igaz, hogy eddigi életünkben nem a főhelyet foglalta el a vallás.
- Bármerre is vittek gondolataink, a tényeket
kénytelenek voltunk elismerni. Elfogadásuk viszont nem ment egyik napról a másikra,
hisz egész eddigi életünkben jóllehet nem bűnösen, de valahogyan másként éltünk.
Éreztük, hogy ezek után mindennapjainknak is meg kell változniuk, hisz a Hit megjelent
nálunk.
- Ahogyan ilyen, és ehhez hasonló gondolatok
között peregtek napjaink, egyszer csak az tudatosult bennem, hogy immár napok óta
zsibbad a kezem, és ráadásul mindkettő. De érdekes módon "csak"
könyéktől lefelé, főleg a kézfejem.
- - Talán csak nincs megint valami gond a
nyakammal? - morfondírozok.
- Mindenesetre mélyen hallgatok a
"jelenségről", de egyszer csak felfigyelek arra, hogy kedvesem néha-néha,
meg-megmasszírozza a kezét.
- - Valami gond van a kezeddel? - kérdezem.
- - Semmi különös, csak néha zsibbad egy kicsit.
- válaszolja.
- Innen már nagyon hamar közös nevezőre jutunk,
azonos tüneteink kapcsán.
- - Nem hinném, hogy egészségügyi probléma
okozná, - vélem - inkább valamilyen energiára tippelek.
- - Van benne valami, - válaszolja kedvesem -
szinte sugározza a kezem a hőt.
- Egy ideig "eljátszunk" azzal, hogy
"sugározzuk" egymást, majd megpróbáljuk kitalálni, hogy akkor most mi is
történik.
- - Arra gondolok - adom fel a "labdát"
-, hogy tudomásom szerint az ember energiaszintjét elsősorban az aura mérete
határozhatja meg. Mi lenne, ha megmérnénk az auránk nagyságát?
- - Úgy sem tettünk még ilyet! - lelkesedik
kedvesem.
- Kissé lámpalázasan - soha nem mértem még
aurát - próbálom megmérni pálcával kedvesem auráját. Azt tudtuk, hogy az
"átlagember" rendben lévő aurájának nagysága (sugara) kb. 3-3,5 méter
lehet. Így én is eltávolodtam kedvesemtől olyan 4-4,5 méternyire, és megpróbáltam
mérni.
- Már az első lépés után összecsapódtak a
pálcák, tehát túl közel állok. Távolabb léptem, és így apránként kiderült,
hogy kedvesem aurájának mérete mintegy öt méter. Hát, nem semmi!
- Cserélünk, most Ő mér. Többszöri
nekifutásra, Ő is megközelítőleg az öt méteres nagyságot detektálja. Szerinte egy
kicsit több, de szerintem csak arról van szó, hogy érzékenyebben mér.
- - Tehát, erről van szó! - vonja le a
következtetést kedvesem.
- - Miről is van szó? - kérdem fontoskodva.
- - Arról, hogy szerintem éppen
"töltik" azaz növelik az auránkat. - jelenti ki magabiztosan.
- - Úgy gondolom, hogy ez csak pár nap múlva
lehet bizonyos. - csitítom.
- Ebben maradunk, és naponta méregetjük
auránkat. Kedvesemnek igaza lett, mivel auránk mérete szépen "araszolgat"
felfelé. De úgy látjuk, hogy semmi logika sincs a növekedés ütemében. Előbb nyolc,
majd tíz, majd húsz, majd harminc, majd nyolcvan(!) méter. Számunkra hihetetlen
méretek, de a pálcák könyörtelenül mutatják az egyre növekedő méreteket.
- Közben át kell térnünk a pálcákról az
ingára, mivel az auránk méretének megfelelő távolság már nem áll
rendelkezésünkre a lakásban. Az ingával viszont ott helyben ki lehet mérni
bármekkora aurát, nem kell eltávolodni a mért személytől. Eleinte ugyan a pálcákat
használva, megpróbálkozunk a méretarányosan lekicsinyített távolság
használatával, de ez a méretek növekedésével egyre pontatlanabb eredményt adott.
Így az aura méréséhez esetünkben végleg áttértünk az ingára. Vajon mekkora lesz
a végleges méret?
III.
- Időközben azért egyéb méréseket is
folytattunk fejlődésünk érdekében. Kimentünk külső "terepre", és ott
igyekeztünk felderíteni, kimérni a vízereket, a Hartmann és a Curry hálókat,
valamint igyekeztünk gyógyító és pozitív sugárzó helyeket felfedezni.
Természetesen mindketten ugyanazon a terepszakaszon mértünk, de felváltva, a másik
jelenléte nélkül. Így nem tudhattuk, hogy mit is mért ott a másik. Illetve az idők
folyamán ez egy kicsit módosult, hogy ne legyen oly sok jegyzetelésre szükségünk. Ez
úgy történt, hogy kedvesem úgy mérte be a terepet, hogy én ezt nem kísértem
figyelemmel. Majd én következtem, de kedvesem az én mérésemet már figyelemmel
kísérte, így azonnal reagálhatott az esetleges eltérésekre, illetve az
azonosságokra.
- Meglepő módon nem volt eltérés! Mindkettőnk
ugyanott, ugyanazt mérte. Azért is volt ez számunkra annyira érdekes - és főleg
értékes -, mivel eddigi tapasztalataink szerint két radiesztéta azonos terepen való
mérése, csak a legritkább esetben esett egybe. Valószínűleg, az általunk ismert
radiesztéták nem állhatnak hivatásuk "magaslatán". De az a valószínűbb,
hogy szerintem az ilyen típusú mérésekhez a tehetségen kívül, egy bizonyos fokú
spirituális képesség is szükségeltetik. Ezt viszont nem lehet megtanulni, ezzel-erre
születni kell.
- Közben-közben, azért megmértük saját auránk
méretét is, melynek nagysága (sugara) időközben elérte a háromszáz(!) métert.
Hová vezet ez? Pár hónappal ezelőtt, enyhén szólva nem tartottam szavahihetőnek azt
a különben intelligens személyt, kinek saját bevallása szerint nyolcvan méteres volt
az aurája. Akkor ezt képtelenségnek tartottam. Úgy gondoltam, hogy ekkora aurát nem
képes elviselni az emberi szervezet. Most pedig magunkon mérem a háromszázat...
*
- Az egyik alkalommal - ahogyan a terepen mértünk
-, eltérés mutatkozott kettőnk mérése között. Nevezetesen: nem tudtam kimérni azt
a pozitív sugárzással rendelkező részt, melyet kedvesem előzőleg detektált.
Lelkiismeretem megnyugtatása végett még egyszer végigmértem a kérdéses
terepszakaszt, de most sem találtam a kedvesem által jelzett pozitív sugárzást
kibocsátó területet. Meg kell jegyeznem, hogy véleményem szerint teljesen felesleges
volt ez a második mérés, mivel ha nincs ott valami, akkor századszorra sem lesz ott.
Ha mégis, akkor nagy baj van a radiesztétával, vagy mégsem...
- - Már ne is haragudj, de itt nem található
pozitív sugárzást kibocsátó terület! - állítom.
- - Az nem lehet, hisz az előbb kimértem! -
replikázik kedvesem.
- - Nem lehet az, hogy túl gyenge a sugárzása, s
így én nem voltam képes érzékelni? - próbálom simítani az ellentétet.
- - Nem, mert elég intenzíven jeleztek a pálcák!
- reagál.
- - Tedd meg nekem - bár tudom, hogy ez teljesen
felesleges -, hogy beméred újra a terepnek azt a részét, ahol a kérdéses pozitív
területet megtaláltad. - kérem.
- Kissé vonakodva de nekilát, és Ő sem
"találja" a nemrég általa kimért pozitív helyet. Kezd kissé kellemetlen
lenni a dolog. Ki tévedett, és mikor? Vagy egyikőnk sem?
- Közös megegyezéssel új terepszakaszt
jelölünk ki, de most én kezdem a mérést. Mivel aránylag kisméretű a kijelölt
szakasz, nem okoz gondot, hogy megjegyezzem, hogy hol és mi található. Majd kedvesem
következik. Megtalálja a Hartmannt, majd a pozitív helyet is. Lépne tovább, de a
pálcák ettől kezdve folyamatosan jeleznek. Mit talált? Mi lehet ez?
- Utólag elmondja, hogy onnan ahol a pozitív
helyet felfedezte, folyamatosan pozitív helyet mért a kijelölt terepszakasz végéig.
- Szó nélkül nekiláttam a terepszakasz ismételt
beméréséhez. - Most valahogyan nem tartottam feleslegesnek. - Sehol sem találtam, a
pár perccel ezelőtt még ott lévő pozitív sugárzást kibocsátó helyet. Na, most
akkor hogyan tovább?
- - Megkérlek, hogy Te is mérd ismét végig! -
kérem kedvesem.
- - OK!
- Mér, mér, és Ő sem találja!
- - Pedig az előbb még itt kezdődött. - mutat
pontosan a kérdéses helyre.
- - Akkor csak az lehet, hogy "elvitted"
onnan. - vonom le a következtetést.
- - Mit tettem? - kérdi csodálkozva.
- - El-vit-ted on-nan! - tagolom meggyőződéssel.
- Emlékezz csak vissza! - folytatom. - Annak idején, amikor a templomokban mértünk
felfedeztük, hogy a pozitív helyek nagy része - elhelyezkedésük és alakjuk miatt -,
csak mesterséges manipuláció útján kerülhetett oda. Csak ott, és csak akkora
méretben fordultak elő, ahol és amekkorára az adott helyen szükség volt. Nem is
beszélve arról, hogy ki látott már a természetben szabályos, derékszögű pozitív
sugárzó területeket? Szerintem, ez meggyőzően bizonyítja, hogy valakik rendelkeznek
olyan képességgel, mely lehetővé teszi az ilyen jellegű manipulációt. Ezért
gondolom úgy, hogy Te éppen most kaptad meg ezt a képességet, és ez alkalmassá tesz
téged e helyek manipulálására. De talán próbáljuk ki! - fejezem be monológom.
- Kijelölünk egy újabb terepszakaszt, és
bemérem. Megmutatom kedvesemnek a pozitív helyet, és megkérem helyezze át a
terepszakasz túlsó végébe, ahol eredendően nincs pozitív hely. Megteszi, és én
ismét mérek. Az előbb általam kimért pozitív hely valóban
"áthelyeződött". Tetszik a "játék", így elszórakozgatunk egy
kicsit.
- Majd később azt is megpróbáljuk, hogy az ún.
gyógyító helyekkel mire megy kedvesem. Várakozásunknak megfelelően kedvesem
számára ez is manipulálható. Óriási az öröm! Hatalmas az "adomány"!
Szinte fel sem fogjuk!
- - Talán meg kéne próbálnod azt, hogy nem
mérjük ki, hogy hol is található pozitív hely, hanem csak egyszerűen
"kérj" egy pozitív helyet, mondjuk a talpad alá. - vetem fel elképzelésem.
- Kedvesem megteszi, és én mérek. Sikerült! Ott
a pozitív hely a talpa alatt. Most megkérem arra, hogy a talpa alól helyezze át az én
talpam alá. Megteszi, és én mérek. Sikerült! Ott a pozitív hely a talpam alatt!
Ugyanezt megtesszük - teljes sikerrel - a gyógyító helyekkel is.
- Határtalan az örömünk, de bennem azért
motoszkál valami: minden áthelyezést csak én mértem ki és úgy, hogy tudtam, hogy
hol és mit "kell" mérnem. Számomra ez így nem igazán megnyugtató! De
egyenlőre nem tudtam mit tenni, mivel kedvesem a mostani állapotában mérés közben
akaratlanul is "elvontatta" ezeket a helyeket. Ezt is rövidesen meg kell
oldanunk!
- Megkérem kedvesem, hogy próbáljon meg Ő is
mérni de lehetőleg úgy, hogy közben ne manipulálja a pozitív helyeket. Majd azonnal
eszembe is jut, hogy ez sem jó hisz Ő az, aki az áthelyezést elvégzi, tehát Ő is
tudja, hogy hol, és mit "kell" mérnie. A jó megoldás az lesz, ha kedvesem
úgy helyez el pozitív és gyógyító helyeket, hogy én mit sem tudok a célhelyről.
- Megtesszük, és méréseim 100%-os pontossággal
jelzik az áthelyezett, illetve kért helyeket. Tehát megnyugodhatunk, működik a dolog!
Nincs irányított találat! Sőt, felfedezem azt is, hogy teljes biztonsággal ki tudom
mérni az áthelyezett területek eredeti helyét is.
- Vidáman ismételgetjük kísérleteinket, mígnem
beköszönt az első hiba: sokkal nagyobb méretűnek mérem az egyik pozitív helyet,
mint ahogy annak valójában lennie kéne. Visszafordulok, és mérem újra. De nem
találom a "helyén"! Várjunk csak! Kedvesemmel is így kezdődött! Lehet,
hogy közben én is megkaptam a "manipulációs" képességet?
- Kipróbálom, és látszólag működik a dolog.
Azért csak látszólag, mivel ismét csak én mérek. Ezért megkérem kedvesem, hogy
próbáljon meg Ő is mérni. Megteszi, és már így bizonyossá válik, hogy én is
rendelkezem a pozitív, és a gyógyító helyek manipulálásának képességével. Úgy
látszik, hogy ezek után folytatódik a már "megszokott" trend: előbb
kedvesem kapja meg az új képességet, majd kisvártatva következem én.
IV.
- Napokba, hetekbe telik mire sikerül úgy-ahogy
feldolgoznunk élményeinket, és látszólag minden a "helyére" kerül. Nem
mondom, hogy már nincsenek kétségeink, de egyre jobban kezdünk
"megbarátkozni" helyzetünkkel, képességeinkkel.
- Auránk mérete napról-napra egyre nagyobb, már
túl van a két kilométeres nagyságon is. Napközben azzal "szórakozom", hogy
időnként rámérek kedvesem aurájára pálcával. Az így kapott irányból pontosan
tudom, hogy hol járhat a városban. Utólagos egyeztetésnél kiderül, hogy minden
esetben pontos voltam. Szinte óráról-órára növekszik auránk mérete. Meddig?
- Egyik reggel kedvesem azt újságolja, hogy:
- - Képzeld! Sikerült beszélgetnem az
"Öreggel"!
- - Mikor? - csak ennyit tudok kinyögni.
- - Most reggel. A szokásosnál előbb ébredtem,
és elgondolkodtam az utóbbi időben velünk történt eseményeken. Szinte észre sem
vettem, de alfa állapotba kerültem. Egy kósza ötlettől vezérelve megkértem az
"Öreget", hogy ha lehet segítsen azzal nekünk, hogy válaszol egy-két
kérdésemre. Képzeld, megtette! - meséli.
- - És biztos vagy benne, hogy "Ő" volt?
- kérdezem.
- - Természetesen kétségeim azok vannak, de
hiszem, hogy "Ő" volt! Elmondta, hogy mindketten azonos képességekkel
rendelkezünk, és azokat egyformán használhatjuk is. Megemlítette, hogy több
"segítő" is a rendelkezésünkre áll, ezért vegyük fel velük a
kapcsolatot. Így van egy olyan segítő, ki a születésünk óta mellettünk áll. Ha
úgy tetszik, Ő a védőangyalunk. Van egy másik segítőnk, ki a semlegesítésnél
segédkezik, valamint Ő áll a "háttérben" a pozitív és a gyógyító
helyek manipulálásánál is. Ezen felül van egy olyan segítőnk is, aki bizonyos
"alapfokú" gyógyítást biztosít számunkra, a gyógyító és a pozitív
helyek felhasználásával, és egyben Ő teszi lehetővé számunkra az aurák
"rendbetételét". Tehát közreműködésével bizonyos szinten
gyógyíthatunk, illetve aurákat tölthetünk fel energiával, valamint
aura-sérüléseket állíthatunk helyre. Az első segítő mindkettőnknél más és
más, míg a többi azonos. Továbbá az auránk azért nő, hogy megfelelő védelmet
adjon a betegségekkel és az "átalakításokkal" szemben. Ugyanis testünk
most "átalakítás" alatt van: a rezgésszámát emelik. Nem volna szerencsés eközben megbetegedni. Az auránk addig
tágul, amíg mérete el nem éri a végtelent... Azaz, ekkorra már nem lesz mérhető,
meghatározható a mérete. Azért kapjuk ezeket a képességeket egyszerre, mivel immár
ez a hetedik életünk amit együtt töltünk, és mint most is, minden eddigi
életünkben nagyon boldogok voltunk. Így szinte egy test, egy lélek vagyunk, azaz mi
ketten "egyek" vagyunk. - fejezi be kedvesem mondanivalóját.
- Be kell vallanom, igen meglepett kedvesem
"monológja"! Eddig azt hittem, hogy tudom miről van szó, de ez a
lélekvándorlásos történet... Ez valahogyan nem illett bele elképzeléseimbe. Viszont
az is igaz, hogy ha visszagondolok eddigi életemre, akkor a legutóbbi időkben
történtek sem igen illenek bele...
*
- Ismét volt min gondolkodni, és még ott a
"feladat" is: fel kell vennünk a kapcsolatot segítőinkkel. Azt hiszem, hogy
ebben az ügyben az ingához fordulok segítségért. Úgy gondolom, hogy először a
segítők neveit kell kiderítenem, és csak utána következhet a
"kapcsolatfelvétel". Hozzálátok!
- Meglepően hamar állt össze a
"névsor", pedig nem használtam táblát. Úgy látszik, egy kicsit
"segítve" voltam. A nevekre pillantva kétség sem merülhet fel, hogy honnan
is kaptuk képességeinket. Ezekkel a nevekkel a Biblia olvasása közben találkozhatunk.
Azaz, segítőink nevei kivétel nélkül Bibliai nevek.
- De akkor hogy jön ide a reinkarnáció? Lehet,
hogy -mint ahogyan már olvastam is valahol- valamilyen oknál fogva a reinkarnáció,
mint ilyen "kimaradt" a Bibliából? Ha ez valójában így is van, akkor a
reinkarnáció ténye sok mindent megmagyarázhatna. Érthetőbbé tehetne pár dolgot,
mint pl. Illés megnyilvánulását keresztelő Szt. Jánosban.[5] De sok más egyéb, Bibliai és megtapasztalt
történés is egészen más "megvilágításba" kerülhetne.
- Úgy döntök, egyenlőre félreteszem e
gondolataimat annál is inkább, mivel még itt van a kapott feladat: meg kell ejteni a
"kapcsolatfelvételt".
- Meglepő, hogy az ún.
"kapcsolatfelvétel" mennyire természetes, és egyszerű módon jött létre.
Semmi különöset sem kellett tennem, a megszólítottak azonnal
"válaszoltak". Természetesen, ebben az esetben nem igazi
"kommunikációról", hanem "csak" az általunk feltett egyszerű
kérdések IGEN, vagy NEM válaszokkal való megerősítéséről, illetve tagadásáról
lehetett szó.
V.
- Ismét "hívnak minket"! Mivel a hívók
nem ugyanabban a városban laknak ahol mi, utaznunk szükséges úgy 50-60 km-t.
Középkorú házaspár. A feleség telis-teli vélt, vagy valós betegségekkel,
allergiákkal. Azért feltételezem, hogy "vélt", mivel ennyi baja-betegsége
szerintem élő embernek nem lehetne! Emellett "otthonülő" típus, tehát van
ideje saját magát "tanulmányozni". Két kisméretű kutyát
"nevel". A férj vállalkozó: könyvelő. Messziről látszik rajta (mármint a
férjen), hogy mit is gondol rólunk, főleg tevékenységünkről. De ez most valahogyan
nem veszi el kedvünket attól, hogy feladatunkat teljesítsük. Az Ő panaszai
egyértelműbbek: alvászavarok, nyugtalan éjszakák, rendszeresen visszatérő migrénes
fejfájás, reumatikus érzékenység.
- A "beszélgetés" után nekilátunk, és
mérünk. Kiderül, hogy minden okuk megvan a panaszra. Vízér és Hartmann csomópont
található fekhelyükön. A vízér úgy keresztezi a hitvesi ágyat, hogy a férjnek a
fején, a feleségnek a teljes törzsén vonul át. A fejük vonalában halad pontosan
keresztben a Hartmann, így mindkettőjük feje veszélyeztetve van. A férj itt
rosszabbul jár, mivel a testén hosszirányban is vonul egy Hartmann, így pontosan a
feje alatt találkozik a másik Hartmannal, és a vízérrel. Tehát Hartmann csomópont,
plusz Hartmann-vízér találkozási pont. Még jó, hogy nincs komolyabb baja!
- A lakás után Ők következnek: bemérjük
aurájukat; hát igen csak összement mindkettőjüké! A férj aurája 1,5 méteres, míg
a feleség aurája 0,5 méteres, azaz 50 centiméteres(!) sugárral rendelkezik. Kezdek
hinni a feleség betegségeiben!
- Segítőink bevonásával "kezeljük"
Őket. Kedvesem a feleséget, én a férjet. "Kifoltozzuk" és megnöveljük
aurájukat, majd testi problémáiknak megfelelő gyógyító, és pozitív sugárzást
kibocsátó "hellyel" látjuk el őket.
- A "kezelés" után kíváncsian kérdem
a férjet:
- - Mit érzett a kezelés alatt?
- - Semmit! Abszolúte semmit! Végeredményben ezt
vártam! - jelenti ki.
- Nem reagálok kinyilatkoztatására, hanem
hozzálátunk a lakás káros sugárzásoktól való megszabadításához. Azaz hozzá
látnánk, de a férj előbb elsápad, majd elönti a víz. Láthatóan rosszul van!
Azonnal leültetem és megmérem auráját. Kiderül, hogy öt méteres. Nyomban
lecsökkentem 3,5 méteresre. A hatás mondhatni azonnali: pillanatokon belül rendbe jön
és látszik rajta, hogy van min elgondolkodnia, de természetesen nem szól semmit.
Valószínűleg idegrendszeri, illetve vérnyomásproblémája lehet, ettől ez az
érzékenység. De legalább így sikerült benne "elvetnem" a Hit apró
csíráját.
- Megszüntetjük a lakásban a káros
sugárzásokat, majd pozitív energiát sugárzó "helyeket" helyezünk el a
fekvőhelyek alá. Így tudnak majd igazán feltöltődni a háziak.
*
- Másnap reggel hívom Őket telefonon. A feleség
veszi fel a kagylót, és ahogyan azonosítja kilétem, azonnal közli:
- - Én, és a kutyák remekül vagyunk!
- - Ezzel a mondattal, véglegesítette a férj
helyét, a családi hierarchiában. - gondolom mosolyogva magamban.
- - Nagyon jót pihentünk, és egyszer sem
ébredtünk fel - folytatja -, és reggel teljesen kipihenve, "mosolygósan"
keltünk fel. Viszont a férjemnek állítólag gondja van. De ezt majd Ő maga elmondja!
Mindenesetre nagyon szépen köszönjük, hogy foglalkoztak gondjainkkal és rendbetettek
minket. - fejezi be kedvesen a társalgást.
- - Én is nagyon jót pihentem az éjjel, - kezdi a
férj mondandóját - viszont a felkelés óta nagyon nyugtalan vagyok. Csak
jövök-megyek, de nem találom a helyem. Olyan érzésem van, mint amikor feleslegesen
és hirtelen túl sok kávét iszom. - fejezi be.
- - Esetleg nincsenek vérnyomásproblémái? -
mondom ki eddigi sejtésem.
- - De igen, magas a vérnyomásom. Rendszeres
gyógyszerszedéssel van beállítva. Lehet, hogy mondanom kellett volna? - kérdezi
tétován, kissé megilletődve.
- - Igen, nem ártott volna, de tessék türelemmel
lenni pár percig. Nemsokára visszahívom. - zárom le a beszélgetést.
- Előveszem az ingát, és innen távolról - még
úgysem tettünk ilyet - megmérem a férj auráját. 3,5 méter, mint ahogyan azt tegnap
beállítottam.
- - Valami itt nem stimmel! - morgok magamban. -
Lehet, hogy neki még kisebb aurára lenne szüksége? - töprengek.
- Hozzáláttam ismét aurájának
rendbetételéhez, innen távolról. A megfelelő segítőktől akkora méretű aurát
kértem számára, amekkorára a testének szüksége van. Majd elővettem az ingát, és
megmértem immár "új" auráját. Most 2,5 méter volt. Tehát neki maximum
ennyire van szüksége.
- Ismét felhívtam Őket. Várakozásomnak
megfelelően a férj vette fel a kagylót. Valami által erősen késztetve, nem várom
meg amíg elkezdené mondandóját, hanem azonnal a közepébe vágok mondanivalómnak:
- - Úgy gondolom, hogy immár minden rendben lesz -
kezdem mondókám -, ugyanis sikerült kideríteni a problémát. Kicsit nagyobb volt az
aurája mint kellett volna, de ezt sikerült korrigálnom. Szerintem már éreznie is kell
a változást. - fejezem be.
- - Igen, teljesen rendben vagyok és elnézést, de
az előbbi telefonnál elfelejtettem mondani, hogy ma még a fejem sem fájt eddig. Ez
nagyon nagy eredmény, mivel már évek óta minden reggel fejfájással ébredtem. -
mondja egyszuszra.
- - Nagyon örülünk annak, hogy sikerült
segítenünk de ne feledjék, az igazi segítséget Istentől kapták, mivel mi csupán
csak közvetítők vagyunk. - hívom fel figyelmüket.
- - Teljesen megértem, és elnézést ha kissé
szkeptikus lettem volna Önökkel kapcsolatban, de tudja, már több mint hatvan évet
éltem materialistaként. A történtek után azonban úgy gondolom, hogy éppen ideje
ezen elgondolkodnom. - vonja le következtetését.
- - Tudja az a helyzet, hogy a mai világban már
nem is szabad a látatlanban hinni, hanem előbb meg kell tapasztalni, személyesen át
kell élni ezeket a dolgokat. - fejezem be.
- Pár hét múltával ismét felhívom Őket.
Nagyon vidámak és elégedettek. Egészségileg nagyon jól érzik magukat. Jókat
alszanak, és a férj eddigi mindennapos fejfájása sem jelentkezett, valamint
vérnyomásproblémái is rendeződni látszanak. Viszont a nagymama mindennapos vendég
lett náluk: hozzájuk jár délutánonként aludni, mivel csak náluk tudja "jól
kipihenni" magát. Elgondolkodtató, hogy miért nem közlik vele a jó alvás okát!
Talán nem merik vállalni előtte a segítség igazi származási helyét?
- Részemről úgy gondolom, hogy segítőinknek
köszönhetően sikerült Őket a biztosnak látszó rákos daganatoktól megmentenünk.
Abban a környezetben, rövid időn belül biztosan kifejlődött volna valamelyikükben,
vagy mindkettőjükben. Az sem baj, hogy Ők ezt nem tudják! Számunkra így is felemelő
az érzés: ismét segíthettünk!
VI.
- Új képességgel gyarapodtunk: Ki tudjuk mérni,
hogy kiválasztott-e, vagy "megszólított"-é valaki. A kiválasztottság
általában (de nem feltétlenül) már a születés pillanatában eldől. Ekkor az
illető egy "védőangyalt" kap, és éli szokásos hétköznapi életét.
Egyáltalán nem biztos, azaz semmi biztosíték nincs arra, hogy ez az
"állapot" az illető haláláig megváltozna. Tehát az is lehet, hogy így
ebben a kiválasztott állapotában fejezi be e földi létét a nélkül, hogy valamilyen
feladatot is kapott volna.
- A változást az jelenti, ha a kiválasztottból
megszólított lesz. Ekkor már konkrét feladat ellátására "szólítják"
fel. Természetesen előfordulhat - és ez a gyakoribb -, hogy a megszólított nem veszi
észre a "megszólítást". Így vannak olyan kiválasztottak, kiket eddigi
fizikai életük során már akár többször is "megszólítottak", de ezt Ők
egyszer sem vették észre.
- A "megszólítottság" első, és talán
legfeltűnőbb jele az aura méretének hirtelen növekedése. Az illetőnek addig van
ideje észrevenni a változást, amíg az aurája növekedőben van. Ha az aurájának
növekedése alatt az illető nem veszi fel a kapcsolatot "megszólítójával",
úgy az aura visszafejlesztése után, az illető megszólítottból visszalép
kiválasztottá. Ez a folyamat akár többször is megismétlődhet, az illető aktuális
fizikai életében. Így természetesen mindenkinek lehetősége van a
"megszólítottság" elutasítására is. Az elutasításhoz - mint már az
előbb is láthattuk -, bőven elegendő a semmittevés.
VII.
- Ismét "hívnak minket"! Jóformán a
szomszédban van. Egy lakótelepi lakásban élő édesanya, ki egyedül neveli kisfiát.
Kissé meglep, hogy bár egészségügyi dolgozó, megpróbál valamit tenni a káros
sugárzások ellen. Sőt tartogat egy meglepetést is: tud pálcával mérni.
- Ez számunkra nagyon jó, hisz így nem
szükséges bizonyítékokat gyártanunk. Viszont egy kissé elgondolkodtat, hogy mennyire
lehet véletlen(!) az, hogy három esetből immár két esetben is, mérni tudóval hozott
minket össze a "sors"? Mintha valaki vigyázna ránk, így növelve
önbizalmunkat. Bármennyire abnormálisnak is tűnik, hirtelen nem tudok jobb
magyarázatot adni e jelenségre. Főleg azért nem, mert ismereteim szerint az embereknek
mindössze 1-2%-a szokott pálcával rendszeresen mérni. Most pedig...
- Egészségileg semmi probléma nincs, tehát
vizitünk a megelőzés érdekében jött létre. De jó lenne, ha a többi ember is így
gondolkodna! Isten "ajándékával" mennyivel teljesebb életet élhetnének!
- Mivel a kisgyermeket a nagymama saját lakásában
felügyeli, a háziasszonnyal közösen bemérjük a lakást. Meséli, hogy már
többször is hozzálátott, de mivel nem volt biztos magában, mindig elmaradt a lakás
átrendezése. Félt attól, hogy esetleg rosszul mér valamit és így még rosszabb
helyre kerülhet a fekvőhely. Pedig mérése majdnem 100%-os. Mindössze a Curry hálót
méri el egy kicsit. Végeredményben a fekvőhelyek így is majdnem jó helyen vannak.
Mindössze az egyiken halad át a láb felöli részen egy Hartmann.
- Viszont az aurán van mit tenni. Mivel a lakás
káros sugárzás szempontjából aránylag rendben van, így valószínűleg munkahelye
"szívhatta" el belső energiáját. Kérdésemre megjegyzi, hogy bizony elég
sok rákos daganattal rendelkező munkatársa van. Ezek java része nő, és eddig
egyikük sem tért vissza gyógyultan.
- Megtörténik az aura rendbetétele, közben
kedvesem a káros sugárzásokat semlegesíti a lakásban. A kötelezően kivárandó idő
letelte után megtörténik az ellenőrző mérés mind részemről, mind a háziasszony
részéről. Mindketten úgy találjuk, hogy a lakás mentes a káros sugárzásoktól.
Érdekes, hogy mily egykedvűséggel konstatálja a semlegesítés sikerességének
tényét. Mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Semmi extrém reakció!
- Tájékoztatom legújabb észrevételünkről,
melyet már előző "klienseink" is igazoltak:
- - Mintegy "mellékhatásként"
jelentkezik majd egy-két héten belül, hogy lényegesen kevesebb lesz a lakásban a
bogár, a pók, a hangya, stb. Ugyanis arról van szó, hogy ezek a rovarok nagyon
szeretik a vízeres helyeket, ez a kedvenc tartózkodási helyük. Mivel ebben a lakásban
nem találnak ilyet, igyekeznek majd másutt keresni maguknak. - regélem. - Viszont ez
nem azt jelenti, hogy a lakás teljesen rovarmentessé válik. - fejezem be.
- Másnap reggel hívom. Az immár szokásos
tapasztalatokat sorolja: roppant jól aludtak - a gyermek is -, és pihenten ébredtek.
Köszönik szépen, hogy egészségesebb környezetet hoztunk létre számukra.
VIII.
- Szinte észrevétlenül átléptünk a 2002-es
esztendőbe, és kedvesemnek ismét sikerült "szót váltania"... Egy olyan
lehetőséggel ismertették meg, hogy hogyan lehet ún. egyéni védelemmel ellátni az
embereket a káros sugárzásokkal szemben. Ez a védelem egyben az aurát is védi. Így
a védelemmel ellátott személy nehezebben betegszik meg, illetve ha megbetegszik is,
sokkal hamarabb gyógyul, mint ahogyan a védelem nélkül gyógyulna. A védelemnek két
fajtáját tudjuk kialakítani:
- A legegyszerűbb esetben a védelem 1-1,5 hónapig
működik. De van lehetőség egy 1-1,5 évig tartó védelem választására is. Ez
utóbbi esetben az illetőnek 3x3 napig, minden nap, naponta egyszer, el kell mondania egy
pontosan meghatározott imát. Azért 3x3 nap, mivel minden eltöltött három nap után,
egy "pihenőnap" következik. Végeredményben így 11 napig tart a
"kúra". Számomra szimpatikus, de nem tudom, hogy azok kik igényt tartanak
képességeinkre, hogyan fogadják ezt a plusz tevékenységet. Mindenesetre az nem lehet
baj, hogy nekik is kell immár tenniük valamit saját egészségük megőrzésének
érdekében!
*
- Ismét "hívnak minket"! Olyan jó
harmincas házaspár. Látszólag és mint később kiderül, tényszerűen sincs
különösebb egészségügyi problémájuk, így a mi tevékenységünk csupán
megelőző jellegű.
- A festést, mázolást most fejezték be a ház
több helyiségében. Tehát nem a teljes ház volt renoválva. A jelzett szobák még
jóformán üresen állnak. Nem rendezték be, várják, hogy bemérjük őket.
- - Valószínűleg nem értesültek pontosan
tevékenységünk mibenlétéről. - gondolom.
- Itt a változatosság kedvéért, a férj tud
mérni. Mint később a mérésnél kiderül, meglepően pontosan. Ismét a véletlen(!)
Hogyan is áll a "statisztika"? Négyből három esetben tudtak mérni!
- Miután megbeszéljük - csak mi beszélünk, Ők
tartózkodva hallgatnak -, hogy mi nem csak bemérni tudjuk, hanem kérésre
semlegesítjük is a káros sugárzásokat, összenéznek, majd kivonulni készülnek
gondolom azért, hogy megbeszéljék a teendőket. De mi megelőzzük Őket mondván:
- - Maradjanak csak, és beszéljék meg a
megbeszélendőket, mi kint megvárjuk Önöket!
- Majd kivonulunk és várakozunk. Elég hosszú
idő eltelte után szólnak csak, hogy megbeszélésük eredményeként a lakás
bemérésén kívül, kérik a semlegesítést is. Mivel elég hideg volt kint, így
morgós kedvemben vagyok:
- - Fel nem tudom fogni, hogy mit kellett ezen ilyen
hosszan megbeszélni, hisz a férj tud mérni! - morgok magamban.
- A lakás bemérésénél "segédkezik" a
férj. Unszolásomra átveszi pálcáimat, és mér. Mint az ellenőrzésnél kiderül,
teljesen pontosan. Így ráhagyjuk, hogy végigmérje a lakást. Látszik rajta, hogy
örömmel teszi. Gondolom a feleség "győzte" meg, hogy a bemérést bízzák
külső személyre, így nem győzőm hangosan ismételgetni, hogy milyen ügyesen és
pontosan mér.
- Majd a lakás után bemérjük az aurákat, és
bizony van mit tenni! Rákérdezünk, hogy kérnek-e egyéni védelmet, és ha igen, akkor
annak mely változatát. Elmagyarázzuk, hogy miben különbözik egymástól a két
védelem. Nem kis meglepetésemre, nem okoz problémát az ima, így az 1-1,5 éves
védelmet választják.
- Rendbe tesszük aurájukat, és ellátjuk Őket
védelemmel. Majd következik a lakás "rendbetétele", és ezt követi a
kötelezően kivárt idő után az ellenőrző mérés. Ezt elsőre rábízom újdonsült
radiesztétánkra, majd miután a mérésben "kiélvezkedte" magát én is
mérek, és akár csak Ő, én sem találok káros sugárzást kibocsátó helyet.
- Másnap reggel, majd pár hét múltával hívom
Őket. Minden rendben.
IX.
- Véletlenül a tavaly ősszel gyakorlóterepnek
használt terület mellett visz el utunk. Az ősszel kísérletképpen semlegesítettünk
itt egy kisebb területet. Kíváncsiak voltunk, hogy hogyan is működik, azaz
működik-e a szabadban is a semlegesítés. Az ősszel működött de most, hogy éppen
erre jártunk ismét rákíváncsiskodom. Méréseim szerint minden rendben, működik a
védelem. Kedvesem is kedvet kap, és mér. Viszont nála nincs minden rendben: káros
sugárzást mér! Ismét végigmérem a területet, ismét minden rendben.
- - Milyen sugárzást mértél? - kérdem kedvesem.
- - Nem határoztam meg, csak annyit mondtam, hogy
káros sugárzást keresek. - válaszolja.
- Mivel én is éppen ezt a kérdést tettem fel
mérésem előtt, kezd érdekessé válni a dolog. Mivel én láthatóan képtelen vagyok
a kedvesem által felfedezett sugárzást kimérni, megkérem:
- - Ugyan próbáld már meg egyenként kimérni,
mind a 12 általunk ismert káros sugárzást!
- Kedvesem végigméri egyenként, de egyiket sem
találja. Tehát egy általunk-általam ismeretlen sugárzásról van szó.
- De ha így is van, hogyan lehet az, hogy kedvesem
ki tudta mérni, én viszont nem? Aha! Volt már ehhez hasonló eset! Ezek szerint
kedvesem az elmúlt percekben kaphatta a számomra még ismeretlen káros sugárzás
érzékelésének képességét. Ezek szerint bővítik érzékelési képességeinket.
Legalább is reménykedem, hogy ez rám is igaz lesz.
- Most, hogy az auránk mérete elérte a
végtelent, talán elindulhatott egy másik "továbbképzés", melyben az eddig
számunkra nem érzékelhető káros sugárzások kerülnek terítékre.
- Ezt látszik bizonyítani a hazatérésünk utáni
azonnali "kommunikáció" melyet kedvesem kezdeményezett, és kérése
meghallgatásra talált. Az elkövetkezendő időkben sok új, az emberi szervezetre
káros sugárzással kell megismerkednünk. Ezeket osztályokba, fokozatokba kell
sorolnunk, valamint ezek egy részét az első 45-öt, meg kell neveznünk, azaz fel kell
derítenünk paramétereiket. Ehhez annyi segítséget kapunk, hogy
"sorbarendezetten" kapjuk őket, tehát gyakorlatilag a legveszélyesebbtől
haladunk a kevésbé veszélyesek felé.
*
- A "továbbképzés" során rengeteget
ingáztunk, még többet mértünk pálcával, valamint kedvesem is megpróbált valamivel
sűrűbben "kommunikálni". De ez utóbbi nem minden esetben jött össze.
Mintha rá szerettek volna kényszeríteni minket, hogy a tapasztalatszerzéshez csak az
ingát és a pálcát használjuk. Így eléggé hosszadalmas és kissé körülményes
volt, de végeredményben sikeresen teljesítettük a feladatot. Nem is beszélve arról,
hogy így módunk és főleg lehetőségünk volt az "értelmes" gyakorlásra
is.
- Megtudtuk, hogy nyolc különböző
osztályba-fokozatba kell besorolnunk a sugárzásokat. Az I.-IV. rendű sugárzások
mindegyike káros az emberi szervezetre. Az V.-VII. rendű sugárzások általában
pozitív és gyógyító jellegűek, míg a VIII. rendűek lehetnek károsak és
jótékony hatásúak is. Természetesen ezeket az adatokat nem egyszerre, azaz nem
egyetlen alkalommal tudtuk meg. Ez a tudás hosszú hónapok eredményeként jelentkezett.[6]
- Tehát első lépésként az I. rendű
sugárzásokat kellett azonosítanunk. Ebben természetesen már benne foglaltatott, az
előzőleg általunk már ismert 12 káros sugárzás is. Így kíváncsian vártuk a
fejleményeket.
- Várakozásunknak megfelelően volt egy-két
"meglepetés" a kapott listában. Így pl. számomra azonnal meglepetést
okozott a második helyen álló, a Napból eredő kozmikus sugárzás. Nem gondoltam
volna, hogy a vízér káros sugárzását bőven megelőzve, ilyen
"tekintélyes" helyet foglal el. Ezek szerint az ózonpajzsunk elég kritikus
helyzetben lehet. Továbbá egy-két ember számára meglepetést okozhat még a Hartmann
elhelyezkedése, és eredete is. Ugyanis a tizedik helyen áll veszélyességi fokozatát
tekintve, és KOZMIKUS eredetű! Tehát vége az ellentmondásoknak, mivel ez a tény
számomra nagyon egyszerű módon bizonyítható is.
- Ha elfogadjuk, hogy kedvesem és én képesek
vagyunk az emberi szervezetre káros sugárzások bemérésére és semlegesítésére,
akkor a Hartmann kozmikusságát a következőképpen tudom bizonyítani:
- Semlegesítéskor csak a kozmikus eredetű
sugárzások semlegesítését kérem. Ha ezek után valaki veszi a fáradtságot és
mér, az az így "megmaradt" káros sugárzások között nem fogja megtalálni
a Hartmannt.
- Számomra ez egy teljes értékű bizonyíték.
Tisztában vagyok azzal, hogy egy-két ember számára ez a tény annyira kellemetlen
lesz, hogy egyszerűen tudomást sem vesznek róla, de hát ez már az Ő problémájuk.
Továbbá úgy gondolom, hogy ha egy-két ember laposnak hiszi is, attól a Föld még
közel gömbölyű.
- A listánk hatodik helyén áll a vízér
sugárzása, míg a Curry a 12. helyet foglalja el. Meglepő a Jupiter nevű, de nem a
Jupiter bolygóról származó rácsszerű kozmikus sugárzás, mely az
"előkelő" negyedik helyet foglalja el. Észak-keleti, valamint dél-nyugati
irányban kb. nyolc méteres, még dél-keleti, valamint észak-nyugati irányban kb.
kilenc méteres hálót alkot, melynek falvastagsága kb. 10 centiméter. Így a relatíve
vékonyabb fal miatt elég intenzív, és talán azt is mondhatnám, hogy fókuszált a
sugárzása.
- De vannak egészen meglepő méretűek is, mint
pl. a Vénusz nevű, de nem a Vénusz bolygóról származó, rácsszerű kozmikus
sugárzás, mely a 16. helyen áll. Észak-déli irányban kb. 100 méteres, valamint
kelet-nyugati irányban is kb. 100 méteres hálót alkot, de 1,3 méteres(!)
falvastagsággal.
- A listában természetesen megjelennek a bolygók,
és azok holdjainak káros sugárzásai is, de csak a 32. helytől kezdődően. Pl. a
Föld holdja, a 41. helyen áll. Gondoljunk csak bele, hogy ez az a Hold, mely létrehozza
és szabályozza a földi vizek ár-apályát.
*
- Az újabb és újabb sugárzások felismerésének
és semlegesítésük módjának "megtanulása" folyamán, érdekes módon senki
sem keresett minket. Feltűnt az is, hogy a "tananyag" hullámokban érkezik,
és ilyenkor a "hullámcsúcson" nem keres minket senki. Pedig mindent
megtettünk annak érdekében, hogy segíthessünk erre rászoruló embertársainkon. Az
előbb említett "hullámok" szünetében azért néha-néha volt egy-két
érdeklődő, de lassan-lassan ezek is elmaradtak. Nem tudtuk mire vélni ezt a
"csöndet", így kedvesem megpróbált "kommunikációt"
kezdeményezni ez irányban. Kiderült, hogy nyilvánosan is vállalnunk kell
tevékenységünket, főleg képességeink eredetét.
X.
- A kapott feladatra koncentrálva, megpróbáltam
röviden -2-3 A4-es oldalnyi gépelt szövegben- összefoglalni eddigi élményeinket,
lehetőségeinket, és a kész "művet" beküldtem egy hetente, valamint egy
naponta megjelenő megyei lapnak. Várakozásomnak megfelelően -ha nem is a stílus,
hanem talán a tartalom miatt-, ezek az írások hamarosan meg is jelentek. Viszont az
meglepett, hogy tartalmában egyáltalán nem végeztek egy betűnyi korrekciót sem.
Sőt, a heti megjelenésű lap ezt követően egy riportot is készített velünk, mely
pár hét elteltével meg is jelent a lapban. A riport végén véleménynyilvánításra
kérték fel az olvasókat, valamint azokat, kiknél tevékenykedtünk. Ugyanezt az
anyagot pár ismerős helyen elhelyeztem az Interneten,
valamint saját weblapot (www.osero.hu) létrehozva, ott is
leírtam tevékenységünk általam fontosnak tartott részleteit.
- Kíváncsian vártuk az olvasói reagálásokat.
Legnagyobb meglepetésünkre, "csak" azok reagáltak a cikkre, kiknél már
jártunk. Örömünkre, csak pozitív visszajelzések érkeztek.
- - Más nem olvas újságot? - töprengtem.
- - Talán az Internet sikeresebb lesz! - véli
kedvesem.
- Nem lett! Egyetlen egy érdeklődő sem akadt.
- - Ez teljességgel lehetetlen! - fakadtam ki. -
Hogyan képzelhető el az, hogy egy ilyen témájú cikket ennyire közönyösen
fogadjanak? Főleg úgy, hogy már a pozitív visszajelzések is megjelentek! Legalább
lenne egy olyan ember, aki ha hülyeségnek is tartja az egészet, de reakciójából
legalább tudnánk, hogy több ember is olvassa az újságot. - füstölögtem.
- Ahogy múltak a napok, lassanként be kellett
látnunk, hogy hiába gondoltuk azt, hogy a cikkek megjelenésével letudtuk feladatunkat.
Ezért kedvesem ismét a "kommunikációhoz" fordult. Kiderült, hogy amit
tettünk az jó, csak éppen az a baj, hogy egyik helyen sem fejtettük ki részletesen,
hogy "kitől" is kaptuk ezt a képességet, és "ki" az, aki vezet
minket ezen az úton. Tehát nyilvánosan kell elköteleznünk magunkat képességeink
származását illetően, valamint nyilvánosan kell ez irányú meggyőződésünket
vállalnunk.
*
- Immár az újságcikk, mint lehetőség ki volt
merítve, ezért az általam összeállított írásos anyagot elküldtem a helyi TV
stúdiójának. Meglepő módon, két-három nap elteltével telefonon megkerestek:
olvasták az általunk beküldött anyagot, és szeretnének velünk egy riportot
készíteni. Vállaljuk-e? Mivel ezt kellett tennünk, természetesen vállaltuk.
- - Csak van egy kis probléma. - vetette fel a
hölgy.
- - Mi lenne az? - kérdeztem.
- - Holnap este lenne a riport felvétele a
stúdióban. Nem túl közeli ez az időpont Önöknek? - érdeklődik tovább.
- - Végeredményben nem. - mondom, mivel eszembe
jut feladatunk, és annak sürgőssége.
- - De a felvétel úgy történne, hogy a felvétel
ki is menne egyenes adásban. Ez sem okoz problémát? - "érdeklődik" tovább
a hölgy.
- - Nem lehetne esetleg úgy, hogy mielőtt kimegy
az anyag, mi megnézzük? - próbálok alkudozni.
- - Sajnos nem, mivel a holnap esti vendégünk
lemondta a szereplést, és mi így Önöket szeretnénk betenni a megüresedett helyre.
Ha most nem vállalják, akkor nagy valószínűséggel csak pár hónap múlva
térhetünk vissza a témára. Tehát döntsenek! - szorít sarokba.
- Mivel az volt a célunk, hogy minél előbb
kiálljunk a nyilvánosság elé, úgy döntöttünk, hogy vállaljuk az egyenes adást.
Azért az azonnal eszembe jutott, hogy mennyire lehet véletlen(!) ez a
"lemondás"? Mondanom sem kell, hogy igen "mozgalmas" 24 órának
néztünk elébe. Megpróbáltuk mondanivalónk rendszerezését, majd kiosztottuk a
"szerepeket". Ez természetesen nehezebben ment, mint azt elöljáróban
gondoltuk.
*
- Elérkezett a másnap (2002. május 17.), és mi a
megbeszélt időpontban megjelentünk a helyi TV stúdiójában. Itt megpróbáltuk a
riporter hölgy segítségével véglegesíteni a menetrendet, de ez már nem bizonyult
egyszerű feladatnak, mivel valamilyen oknál fogva kisebb káosz uralkodott a fejemben.
De sebaj! Majd csak lesz valahogy!
- Elkezdődött az adás, és ettől a pillanattól
kezdve megszűnt számunkra a külvilág. Mintha egy kapcsolót billentettek volna át,
azonnal elfelejtettem minden előre megbeszélt menetrendet, és sémát. Kedvesemre
tekintve láttam, hogy Ő is hasonló gondokkal küszködik, tehát mindkettőnkön
eluralkodott a kamera láz. Nem voltunk igazán hozzászokva a nyilvános szerepléshez.
- Szerencsénkre a riporter hölgy elég rutinos
volt ahhoz, hogy észrevegye "állapotunkat", és egy-két jól irányzott
kérdéssel sikeresen átsegített minket a holtponton. Úgy fél, maximum egy perc
múltával sikerült annyira magamhoz térnem, hogy egy-két "értelmes"
mondatot kipréseljek magamból.
- Mindenesetre röviden elmeséltem történetünk
"előéletét", és tevékenységünk mibenlétét. Lassan-lassan sikerült
úrrá lennünk a másodpercek alatt eluralkodott kezdeti pánikon. Így már azt is ki
tudtuk jelenteni, hogy képességeinket Istentől kaptuk, és "működésünk"
során az Ő létének hite vezet minket. Segítő szándékáról minden egyes
tevékenységünk alkalmával sikerült meggyőződnünk, így léte számunkra többé
nem lehet kétséges.
- Az, hogy Istenről beszélhettünk, mindkettőnket
megnyugtatott, és így immár sikerült néhány átgondolt mondatot is összehoznom.
Ezáltal elmondhattam azt is, hogy a segítséget kérőknek nem kell feltétlenül
hívőnek lenniük, mivel Isten minden rászorulónak feltétel nélkül segítséget
biztosít rajtunk keresztül. Tehát, mi csupán közvetítői vagyunk Isten
"ajándékának".
- Ahogyan jöttünk hazafelé a helyi TV
stúdiójából, megszólalt a telefon, és "ismét hívtak" minket. Ebből
azonnal tudtuk, hogy minden rendben, sikeresen teljesítettük a feladatot. Annál is
inkább, mivel a műsorban nem hangozhatott el a telefonszámunk.
XI.
- Az elkövetkezendő napok ismét új ismeretek
megszerzésével teltek, és mellé kaptunk egy új segítőt is, ki az
"alapfokú" gyógyításban áll majd mellénk, és a már meglévő,
gyógyítást támogató segítő mellé. Ezen idáig még nem vállaltunk gyógyítást,
mivel még nem láttuk elérkezettnek az időt. "Kommunikációink" is ezt
támasztották alá, így a külvilág felé még nem használtuk ezen
"alapfokú" képességeinket. Viszont magunkon alkalomadtán kipróbáltuk, és
a kissé még vegyes eredmények, türelemre intettek.
*
- Új képességgel gyarapodtunk: ki tudjuk mérni,
az idegen kóbor, illetve megszálló lelkek jelenlétét, és kérésre el is tudjuk
őket távolítani.
- Az idegen kóbor, illetve megszálló lelkek
olyan, a fizikai testükből már végleg eltávozó, de a mi világunkat valamilyen
oknál fogva elhagyni nem tudó lelkek, kik itt "maradtak" köztünk. Esetleges
elintézetlen "ügyük", vagy pl. a szeretet hiánya miatt. Az is előfordulhat,
hogy egyszerűen csak a bosszú tartja őket itt. Ezek egésze - mint ahogyan a
felsorolásból is következik -, két nagy csoportba osztható: jóindulatú, illetve
rosszindulatú.
- A jóindulatúak között vannak olyanok, kiknek
ún. elintézetlen ügyeik vannak: pl. nem volt idejük lerendezni családi dolgaikat,
illetve olyanok, kik életük során nem kapták meg azt a szeretetet, melyet igényeltek
volna. Esetleg itt maradt szeretteik nem tudták őket végleg "elengedni".
- A rosszindulatúak között is vannak olyanok,
kiknek elintézetlen "ügyeik" vannak, de ezek számunkra már nem annyira
kellemesek, mivel ezen "ügyek" mögött általában, a bosszú munkálkodik.
Tehát ezek a lelkek mindenféleképpen bosszút akarnak állni vélt, vagy valós
sérelmeikért.
- Végeredményben majdnem teljesen mindegy, hogy
melyik változatról is van szó, célszerű az azonnali eltávolításuk, mivel az Ő
helyük már nem a mi világunkban van. Példaként megemlítem, hogy előfordulhat olyan
eset, amikor valaki fizikailag vagy szellemileg a mélypontra kerül. Ekkor ki van téve
annak a veszélynek, hogy testébe "becsusszan" egy-egy ilyen kóbor, illetve
ekkor már megszálló lélek, és megkísérli átvenni a test fölött a hatalmat.
Véleményem szerint nagyon sok ilyen "beteg" köt ki az ideg, vagy az
elmeosztályokon, holott aránylag egyszerű módon segíteni lehetne rajtuk.
Természetesen ezt az orvostudomány képviselői nem, hogy nem ismerik el, hanem meg sem
hallják az ilyen jellegű javaslatot, illetve Ők szeretnék "kezelni" a
javaslattevőt.
- Sajnos az, hogy valakiből, vagy valaki mellől
eltávolítjuk a nem kívánt "vendéget", az nem azt jelenti, hogy a
megszállás soha többé nem ismétlődhet meg. Ígérni csak azt tudjuk, hogy az a
lélek melyet mi eltávolítunk, nagy valószínűséggel soha többé nem okoz
problémát. Azért nem tudjuk biztosra megígérni, hogy: soha többé, mivel az
eltávolított lélek esetleges újjászületése után, bármi megtörténhet. Emellett
vannak erre "hajlamos" emberek, kik szinte vonzzák a kóbor lelkeket. Valamint
ne feledkezzünk el, a gondolat teremtő erejéről sem!
*
- Kedvesem meséli, hogy már többször is
előfordult éjszakánként, hogy álmomban beszéltem, illetve kiáltoztam. Ez még
önmagában nem egy rendkívüli dolog, de az egészben az az érdekes, hogy az általam
ilyenkor kiadott hangok nem az én "igazi" hangomon szólalnak meg. Kedvesem
szerint, teljesen idegen hangokon adtam elő a "koncertet".
- - Nem lehet az, hogy ilyenkor a megszálló kóbor
lélek szólalt meg benned? - kérdi.
- - Mivel több fajta hangot is hallottál az is
lehet, hogy egyszerre több megszálló kóbor lélek vert bennem tanyát. - humorizálok.
- Végeredményben ez talán jobb is lehet, mintha csak egy lenne bennem, mivel így
talán egymással foglalkoznak, és nem velem. - tromfolok.
- - Ha kimérjük, kiderül! - állapítja meg.
- - Így igaz! - teszek a végére pontot.
- Kedvesem mér, hümmög, majd kijelenti: - az már
biztos, hogy találtam benned megszálló kóbor lelket, de azt már Te mérd ki, hogy
összesen mennyit! - "nyugtat" meg.
- Mérek és kiderül, hogy "mindössze"
öt "vendég" található bennem. Közlöm kedvesemmel a darabszámot, majd
kérem, hogy távolítsa el őket. Megteszi, majd mérünk. Minden rendben lévőnek
látszik: sem bennem, sem a környezetemben nem található több megszálló kóbor
lélek.
- "Kissé" elgondolkodom a történteken:
lehet, hogy véletlenül tényleg rátapintottam a lényegre, és a bennem található
"vendégek" tényleg egymással lettek volna elfoglalva? Akár hogyan is van, az
már sosem derül ki, hogy miért nem vettem észre jelenlétüket. Esetleg az ember ilyen
helyzetben, ezt nem tudja kontrollálni?
- Kedvesem néhány éjszaka elteltével
nyilatkozik:
- - Megszűnt a többszólamúság! Úgy tűnik,
hogy az idegen kóbor lelkek okozták!
*
- Az, hogy "ismét hívnak minket", immár
nem is lehet kérdéses, ezért mostanában nem is említettem ezt a körülményt. Most
viszont szükséges megemlítenem egy-két esetet, a későbbi történések pontos
megértése miatt.
- Cél a közeli város, lakóhelyemtől
tízegynéhány kilométerre. Kivételesen egyedül utazom, kedvesemnek más
elfoglaltsága van. Idősebb, olyan hetvenes házaspárral akad dolgom. A férj - legyen
Gyuri bácsi a neve -, már az első pillanatban szimpatikus. Telis-teli mozgásszervi
problémákkal. Nagyon nehezen mozog, az utóbbi időkben ki sem mozdul a lakásból.
Felesége kissé könnyebben bírja magát, de neki meszes nyaki gerince van. Hát ez az
amin segíteni nem tudok, "mindössze" a folyamatot tudom esetleg lelassítani.
Illetve dehogy tudom! Segítőim tudják!
- A lakás bemérése mindenben igazolni látszik
egészségügyi problémáikat. A házaspár külön fekvőhelyen egymástól távol
alszik, így a fekvőhelyek paraméterei nem azonosak. Gyuri bácsi fekvőhelyének
közepén két vízér keresztezési pontja, valamint keresztben a lábszár vonalában,
Hartmann. Totális veszélyeztetettség! A feleség fekvőhelyének fejrészénél vízér
(meszes nyaki gerinc), és egy hosszirányú Hartmann. Végeredményben ez sem jobb! Az
aurájuk mérete híven tükrözi állapotukat.
- Semlegesítem a lakásban található káros
sugárzásokat, és pozitív sugárzást kibocsátó felületeket helyezek el a
fekvőhelyek alatt. Majd következik az aurák "rendbetétele". Az egyéni
védelem kialakításánál már meg sem lepődöm, hogy melyiket választják.
Természetes, hogy az imával megerősítettet! Miután végzek feladataimmal,
elgondolkodom a rengeteg mozgásszervi betegségükről, és az jut eszembe, hogy mi lenne
ha megpróbálkoznék a gyógyítással.
- "Konzultálok" Gyuri bácsival. Elmondom
neki, hogy ugyan nem ez a fő feladatom, de nagyfokú veszélyeztetettségük miatt
megpróbálkoznék a gyógyítással. Ígérem, hogy rosszat nem teszek. Mivel
beleegyezik, végrehajtom az ilyenkor szokásos teendőket, majd jó egészséget
kívánva elköszönünk egymástól.
- Hazafelé utazom a buszon, amikor jelez a telefon:
"ismét hívnak minket". Megbeszélünk egy közeli időpontot, és én utána
elgondolkodom azon, hogy vajon ez a hívás "jelzés" volt-e gyógyítási
tevékenységemre, vagy csupán a véletlen műve. Egyre jobban nem hiszek a
véletlenekben! Tessék csak visszagondolni a sok "véletlenre" ami velünk
történt! És egyáltalán hogyan van az, hogy ezen idáig még soha sem futott be
olyankor hívás, amikor "dolgozunk". Természetesen a hangot ilyenkor
kikapcsolom, de ha hívtak volna, ezt a telefon kijelezné. Nehezen hihető, hogy majd egy
év alatt, egyszer sem volt ilyenkor hívásunk csak rögtön utána, mintha valaki
pontosan tudná, hogy mikor is lehet(!)
XII.
- Lakóhelyünkön középkorú házaspár. Pár
mondat váltása után kiderül, hogy vallásos beállítottságúak. A hölgy - nevezzük
Ilonka néninek -, több egészségügyi problémával is küszködik. Rákos daganat
miatt volt már műtve is, de a Hit életben tartotta.
- A lakás bemérése után megállapítjuk, hogy
Ilonka néni panaszai indokoltak, sőt... Az aura bemérése is igazolja panaszait.
- Meglepetésként ér bennünket, hogy Ilonka néni
kiválasztott. Kiválasztott, de még nem megszólított. Miután elmondjuk neki,
felszabadultan mesélni kezdi, hogy végeredményben mindig is sejtett valami ilyesmit.
Még egészen kisgyermek korában megjelent neki Jézus, Jézus mögött egy hosszú
létra, melyen az angyalok jöttek-mentek. Jézus azt az egy szót mondta neki, hogy:
"Ima". Mivel Ilonka néni ekkor még nem ismerte az ima szó jelentését, addig
kérdezősködött, amíg valaki el nem magyarázta neki. Miután így megtudta, azonnal
imádkozni szeretett volna, de mivel még nem ismert egyetlen imát sem, most olyan
valakit keresett, aki imára tudná Őt tanítani. Első hallásra megjegyezte a Mi
Atyánk-ot...
- Életét olyan emberrel kötötte össze, ki
hasonló beállítottságokkal rendelkezik, így boldog életük volt, van. Közös
álmuk, hogy egyszer eljussanak a Szent Földre a közelmúltban teljesült, így most
annak emlékeiből "táplálkoznak".
- Elmondtuk nekik, hogy valójában mi csak
közvetítők vagyunk, majd hozzáláttunk feladataink ellátásához: semlegesítettük a
lakásban a káros sugárzásokat, majd pozitív energiát sugárzó területeket
helyeztünk el a fekvőhelyek alatt. Rendbe tettük aurájukat, végül elláttuk Őket
egyéni védelemmel. Természetesen vállalták a 3x3 napos "kúrát".
Találtunk a lakásban egy idegen kóbor, de jóindulatú lelket, és kérésükre
eltávolítottuk.
- Pár nap múltával (a mi telefonhívásunk után)
felhívtak minket, és mivel nagyon jól érzik magukat megkértek, hogy lányuk
családjánál is végezzük el a náluk már sikeresnek bizonyult beavatkozásunkat.
*
- Rajtunk közben folyik a
"továbbképzés", már közel háromszáz különféle káros sugárzást
vagyunk képesek érzékelni-mérni, és semlegesíteni.
- Egyik nap arra figyelek fel, hogy fáj a torkom.
Nem is annyira fáj, mintsem fájdalmasan kapar. Furcsának, mondhatnám rendkívülinek
tűnik a dolog, mivel már hozzászoktunk, hogy megszólítottságunk óta minden
betegség elkerült minket. Próbálom magam "kúrálni", de átmeneti javulás
után visszatér a torokfájás. Megkérem kedvesem, hogy ugyan hozza már rendbe a
torkom, mivel én láthatóan nem bírok vele. Kedvesem egy általános
"generálozást" végez el rajtam, melynek hatásaként azonnal rendbe jövök.
Eltelik egy-két óra, és mivel a torokfájás nem jelentkezik, elkönyvelem, hogy
"meggyógyultam". De valahol azért bennem van a kérdés: miért? Miért nem
tudtam magamon segíteni? Egyáltalán hogyan lettem "beteg"?
- Másnap reggel kezdődik minden elölről, azaz
torokfájással ébredek. Ennek fele sem tréfa! Itt vagyunk a nyár elején, harminc fok
meleg van és én a torkommal küszködöm. Valami sejtés hatására megmérem aurám
nagyságát, és meglepve tapasztalom, hogy "mindössze" pár kilométeres.
Azonnal rendbe teszem, és ezzel egy időben a torokfájás is megszűnik. Nagyszerű!
Azonosítom a két jelenséget: azért fájt a torkom, mivel jelentősen lecsökkent az
aurám mérete. Pont! Nagyon büszke vagyok magamra, de az már nem jut eszembe, hogy
vajon miért is csökkent le az aurám mérete...
- Eközben kedvesemnél is jelentkezik a tünet.
Pár napig elvagyunk úgy, hogy naponta kétszer rendbe tesszük az auránkat, és közben
megpróbáljuk kitalálni a kiváltó okot. Az "érdeklődéshez" az ingát
használom, és aránylag rövid időn belül kiderül, hogy mindkettőnket valamely
idegen civilizáció képviselői "találtak" meg. Feltételezem, hogy az
átlagtól "kissé" eltérő magasabb rezgésszámunk vezethette Őket a
nyomunkba. A jelek szerint megpróbáltak minket "birtokba" venni, de ez
valamilyen oknál fogva eddig nem sikerült nekik.
- Mivel mihamarabb rendbe szerettük volna tenni
kapcsolatainkat, így kedvesem "kommunikálást" kezdeményezett, melynek
eredményeként megtudtuk, hogy pár napon belül megkapjuk azokat a segítőket, kik az
idegen civilizációk ellen biztosítanak védelmet. Most átmeneti megoldásként
elmondták, hogy mit kell tennünk nyugalmunk megőrzésének érdekében. Apróbb gondot
okozott, hogy felszentelt hely szükségeltetett ahhoz a szertartáshoz, melynek
hatásaként megválhattunk kéretlen "kísérőinktől". Így nem otthonunkban
végeztük el a javasolt szertartást. Hatása mondhatni azonnali volt, így
visszatekintve aránylag rövid időn belül megszabadultunk az
"energiavámpíroktól".
- Az ígéret szerint, pár napon belül megkaptuk
segítőinket, így ezek után már bizonyos védelemmel is rendelkeztünk az idegen
civilizációk zaklatásival szemben.
*
- Az utólagos "kommunikációk" során
kiderült, hogy az "idegen civilizációk" képviselői azok, kiket a
"köznyelv" UFO-nak, ufonautáknak nevez. Számunkra két fontos csoport
létezik: jóindulatú vagy rosszindulatú. De egyik csoport "tevékenysége"
sem szerencsés az emberiség számára. Kapcsolataikat két módon építik ki: van ahol
az illető tudtával, és van ahol az illető tudta nélkül. De bármelyik verziót is
használják, ebben a "szereposztásban" mindenféleképpen az emberre van
kiosztva az alárendelt szerep.
- Ha olyan személynél végzünk káros
sugárzások elleni semlegesítést, aki a rosszindulatú civilizációval tart tudatos,
vagy tudattalan kapcsolatot, akkor az a személy többé nem fogja magát "otthon
érezni" a saját lakásában. Ugyanis ezeknek az embereknek - mint a macskáknak -,
létszükségletük a negatív (pl. vízér) sugárzás. Csak ilyen helyen érzik jól
magukat, és itt tudnak kellően feltöltődni. Ellenkező esetben szinte beteggé
válnak, és azt sem tudják, hogy mi a bajuk. Viszont testük ugyan úgy megbetegszik az
ilyen környezetben, mint ahogyan ezt egy más, "kísérővel" nem rendelkező
személyé tenné. Ezért számunkra nagyon lényeges a kapcsolat irányultságának a
felderítése.
XIII.
- Elérkezett 2002 nyarának középső hónapja és
mi eldöntöttük, hogy a szokásos két hetünket ismét a Mátrában töltjük. Mivel
már évek óta, a falusi túrizmus keretében, ugyanahhoz a családhoz járunk, úgy
mentünk hozzájuk mintha haza mennénk.
- A háziak láthatóan, és számunkra
érezhetően, most is örömmel fogadtak minket, és azonnal megkezdődött egymás
"kikérdezése". Mi lelkesen számoltunk be kapott képességeinkről, melyet
Ők jól látható örömmel, de jól látható kétkedéssel fogadtak. Természetesen, az
első adandó alkalommal itt is bemértük, majd semlegesítettük az egészségre káros
sugárzásokat. Méréseink során meglepve tapasztaltuk (hegyvidék!), hogy a konyha
szinte víztenger felett áll. A háziasszony panaszkodott is, hogy nem érzi jól magát
a konyhában. A szavaival élve: "harctéri idegesség hatalmasodik el rajtam, amikor
reggel belépek a konyhába, és ez egészen addig tart, amíg esténként végleg ki nem
jövök onnan." Nos, ez a "harctéri idegesség" a semlegesítés
hatására azonnal megszűnt, így mindannyiunk örömére béke és nyugalom költözött
a konyhába.
- Alkalomadtán végigmértük a háziak auráját,
és esetleges kapcsolatok után is kutattunk. Így találtunk is a nagyobbik
lányunokánál egy idegen civilizációval való kapcsolatot, mely méréseink szerint
jóindulatúnak és tudatosnak mutatkozott. Közöltük a szülőkkel, és a
nagyszülőkkel a kapcsolat tényét, kik hitetlenkedve fogadták, és talán nem túlzok
ha azt állítom, hogy egy szavunkat sem hitték. Azonban nem kellett bizonygatni
állításunkat, mivel a "kislány" (19) szinte azonnal megszólalt mondván:
"Ez, így igaz!". Majd azonnal elmesélte, hogy hogyan is vették fel vele a
kapcsolatot. Különösebb együttműködés a kapcsolatfelvételen kívül még nem
történt. Érdekes, hogy a kislány ezt eddig nem említette sem a szülőknek, sem a
nagyszülőknek. Eddig feltehetően hallucinációnak vélte. Most viszont, hogy ezt a
kapcsolatot egy idegennek sikerült kimérnie, nyíltan, és teljes részletességgel
beszámolt róla. Sőt, ahogyan láttam, örömmel töltötte el a kapcsolat ténye. Így
nem láttuk alkalmasnak az időpontot arra, hogy megemlítsük a kapcsolat
felszámolásának szükségességét.
*
- Egy számomra teljesen nyugalmasan telt éjszaka
után, kedvesem azt meséli, hogy éjszaka "látogatónk" volt. Itt átadom a
szót számára, hisz az általa megtapasztalt élményről van szó:
- "Valamikor az elmúlt éjszaka közepén arra
ébredtem, hogy a falubéli kutyák hangosan nyüszítenek. Eddig is volt már
éjszakánként gondom ezekkel a kutyákkal, mivel állandóan és "kórusban"
ugatnak egész éjjel. Az egyik elkezdi, a másik válaszol rá, és egyszer csak azt
veszem észre, hogy immár a falu összes kutyája "énekel". Így több napra
is szükségem van, mire megszokom. Most viszont ahogyan felébredtem egyik sem ugatott,
hanem mind nyüszített, mint amikor félnek valamitől. De hát mitől félhet egyszerre
egy falunyi kutya? Egy-két perc elteltével nagyon erős mágneses erőteret éreztem,
ami percről percre erősödött, és ezzel összhangban a kutyák is egyre halkabban
nyüszítettek, valamint kedvesem is nyugtalanul mozgolódni kezdett. Pont olyan érzésem
volt, mint legutóbb az MR (mágneses rezonancia) vizsgálaton. Az erőtér egyre nagyobb
energiával borult ránk, és én azonnal hozzá fogtam imádkozni. Kértem az
"Öreget" hogy védjen meg minket ettől az energiától. Mire befejeztem
imámat az erőtér is megszűnt, és a kutyák is elhallgattak. Eddig még soha nem
tapasztalt csend vett körül minket, és egy nagy sóhajtás kíséretében kedvesem is
megnyugodott. Úgy 4-5 perc elteltével kezdtek el "beszélgetni" a kutyák,
tehát ekkorra már ismét minden rendben volt.
- Úgy gondolom, hogy valamely idegen civilizáció
próbálhatta meg velünk a kapcsolatfelvételt."
*
- Az elkövetkezendő első napokban sorra keressük
fel kedvenc helyeinket és megállapítjuk, hogy sajnos évről-évre láthatóan romlanak
környezetünk adottságai. Keserűen mosolyogva állapítjuk meg: "még a hegy is
tönkremegy!" S valóban, bármerre is mentünk mindenütt jelen volt az erózió, a
pusztulás. És mindössze egy év a távlat, hisz már több éve, hogy minden évben ide
járunk. Kezdett kialakulni bennünk az a meggyőződés, hogy manapság Magyarországon
semminek sincs "gazdája". Tulajdonosa mindennek van, de "gazdája",
az nincs!
- Ahol még egy évvel ezelőtt az árnyas erdőben
sétáltunk, ugyanott most a tűző napon kutyagolunk a kopár hegy oldalában, és
másodpercenként próbáljuk meg magunkról elüldözni a hihetetlenül csípős
legyeket. Honnan kerültek ezek ide? Itt tenyészti őket valaki?
- Évről-évre folyamatosan tűnnek el a fák, de
új telepítéssel még sehol sem sikerült találkoznunk, pedig figyeljük. Hová vezet
ez?
- Vízkészleteink is kiapadóban. Az elmúl évben
még bővizű patak helyét csak a hajdani víz által elkoptatott, de most csontszáraz
kövek jelzik. A tetőn Szt. Anna kápolna. Balján kis tisztavizű tavacska, benne
gyönyörű vízinövények, és az ebben lakozó népség. Álmodni sem lehetne szebb
helyet. Ez volt két éve. Ma a tó helyén törpenád vegetál, kiszáradt és virágzó
sziksóval borított fenekén "Arany János" szöcskenyájai versenyeznek az
életért. Még békát sem látni, hisz teljesen megszűnt az élettere. Szerencsére a
kápolnának még láthatóan van "gazdája".
*
- Tétova barangolás, a végső cél az általunk
már jól ismert búcsújáró vagy pihenőhely. Nem sokkal a cél előtt valami arra
késztet, hogy elhagyjuk a turistautat. Valami húz a volt patak, most ér túloldalára
oda, hol nincs út. A sűrűben megtett pár méter után felfedezünk egy négyszögletes
kis tisztást. Pár lépés az egész, mégis egy "más" világot képvisel. A
tisztás egyik oldalán egy férfikorának közepén járó tölgy, törzsén öntöttvas
keresztből és műanyag Krisztusból készült feszület. Szemben vele kényelmes pad.
Ideális pihenőhely. Ha már így alakult letelepszünk, elővesszük elemózsiánkat és
uzsonnázunk. Kellemes környezet, nyugalom - béke. Élvezzük a csöndet, s
szemlélődünk.
- Okát nem tudnám adni, hogy miért, de pálcával
mérni kezdek. Szinte azonnal kiderül, hogy a feszület és annak közvetlen környezete
felszentelt hely. Kissé meglep a dolog, mivel az innen párszor tíz méterre lévő
közismert és kiépített búcsújáró hely nem az. Majd "logikátlan"
mérésem továbbfolytatván, káros sugárzásokat keresek. De ilyet a legtüzetesebb
mérésem sem talál, sőt semmilyen káros sugárzást sem találok! "Kissé"
meglepődöm, mivel eddigi ismereteim szerint ez nem lehetséges. Ugyanis - ha hihetünk a
"kommunikációnknak" -, csak kedvesem és én rendelkezünk olyan
képességgel, melynek eredményeként immár több mint 400 különböző káros
sugárzást tudunk azonosítani, és semlegesíteni. Mivel semmiféle káros sugárzást
sem tudunk kimérni, csak két dolog lehetséges. Az első az, hogy aki ezt a
semlegesítést elvégezte már nem él, de életében hasonló vagy nagyobb
semlegesítési képességgel rendelkezett, mint mi. A második, hogy hallucinációk
sorozatát éljük-éltük át kedvesemmel. Mint nemsokára ki fog derülni sem ez, sem
az, illetve...
*
- Nagyokat hallgatva megpróbálunk gondolkodni, de
azt hiszem most a feladat sokkal nagyobbnak tűnik annál, mintsem, hogy saját
kútfőből meg tudnánk oldani. Ezért a "kommunikáció" következik, melyben
az inga kapja a főszerepet. Röpke 1-1,5 óra múltával a következő "tudás"
birtokában vagyunk:
- A pihenőhelyet eredendően én alakítottam ki,
még 1902-ben az előző életem derekán. Ez azért sikerülhetett ilyen
"jól", mivel előző életemben is kiválasztott és megszólított voltam.
Akkor is rendelkezésemre álltak azok a segítők, kik ezt a semlegesítési
tevékenységet lehetővé tették. A mostani pihenőhelyen kívül még több ilyen, vagy
ehhez hasonló pihenőhelyet is kialakítottam. Tehát elképzelhető, hogy az
elkövetkezendő időben még jó pár ilyen pihenőhelyet fel fogok "fedezni".
Úgy tűnik, hogy önmagam nyomában járok. Nem mondom, elég furcsa paradoxon!
- Egyúttal kedvesem feladatot is kap: a
pihenőhelyünktől kb. negyvenméternyire lévő búcsújáró helyet kell
"rendbe" tennie. Átballagunk és megvárjuk, amíg gyérül valamelyest a nép,
majd kedvesem elvégzi a teendőket. Miután az ellenőrző mérés mindent rendben
talált, visszamegyünk immár kedvenc helyünkre, és megpróbáljuk frissen szerzett
élményeinket megbeszélni. Később összepakolunk és megfogadjuk, hogy amíg
nyaralásunk ideje le nem telik többször is idelátogatunk.
- Természetesen nem egyszerű dolog egy ilyen
témát lezárni, így a "hazafelé" vezető úton is, majd megérkezésünk
után is, többször elővesszük. Mivel a kedvenc pihenőhelyünk teljes felülete
napsütött volt, úgy gondoltuk, hogy az ott kapott 3-4 órányi napsütés igen
kellemetlen leégést eredményez majd mindkettőnkön. Nem így történt! Nyoma sem volt
rajtunk annak, hogy ennyi időt a tűző napon töltöttünk. Sikerült saját bőrünkön
megtapasztalnunk, hogy még most is igen jól működik - immár 1902 óta - a káros
sugárzások elleni védelem. Végeredményben igen jó munkát szoktam végezni!
*
- Hívást jelez a mobilom! Gyuri bácsi hív. Ha
még emlékeznek rá kb. két hónappal ezelőtt jártam náluk, és életemben először
megpróbálkoztam a gyógyítással. Azért hívott, mert úgy érzi, hogy teljesen
meggyógyult. Kivárt két hónapot, hogy biztos legyen a dologban. Kerékpározik! Nem
győz hálálkodni. Hihetetlen jó érzés! Jó húsz percig tart a hívása, és bennem
egyre dagad az öröm. Örömömben elfelejtem vele ismételten közölni, hogy
végeredményben én csak közvetítő vagyok, az igazi érdem nem az enyém...
- Mivel egyszer minden jónak vége szakad, így
szabadságunk is lejárt, és mint ahogyan eddig minden évben, az utolsó napon elered az
eső. Mintha az időjárás megsiratná távozásunkat. Még nem tudni jövőre
visszatérünk-e.
- Hazaérkezésünk után másnap felhívjuk volt
házigazdáinkat; hogyan vannak? Sajnos baleset történt! Házigazdáink lánya és a
nagyobbik lányunoka, autóbalesetet szenvedett. Többször is átpördült a kocsi, és a
valamikori tetején állapodott meg. Házigazdáink lánya egy-két karcolással, míg a
lányunoka karcolás nélkül úszta meg a kalandot. A kocsi totálkáros lett...
- - Csak van benne valami, hogy kiválasztott! -
változik meg a nagymama véleménye egy csapásra.
- Lehet az is, hogy ezek után másképpen élik
életüket? Lehet, hogy ezek után egészen más lesz számukra a fontos, mint eddig?
- Időközben tovább tart a mi
"továbbképzésünk" is. Számon sem tudjuk már tartani, hogy darabszámban
hol is tartunk a káros sugárzások terén. Azt biztosan tudjuk, hogy akkor lesz
befejezve, ha "darabszámban" elértük a végtelent.
XIV.
- Ismét "hívnak minket"! Ha még
emlékeznek rá: Ilonka néni hív, kinek gyermekkorában megjelent Jézus.
- Egészségügyi problémái akadtak:
éjszakánként szinte lebénul a teste. Reggelente minden porcikája fáj, és órákba
telik, mire úgy-ahogy magához tér. Egyszerűen nem tud imádkozni. Többször is
hozzáfog, de az első pár szó után "elfelejti" a többit. Ő, aki
gyermekkora óta minden nap imádkozott eddig!
- A tünetek nagyon "beszédesek"
számunkra, de majd a személyes mérés pontosan kideríti az okot. Elmegyünk, és első
lépésként bemérjük a lakást. Minden rendben.
- Jön az aura mérése. Itt már gond van, mivel
nem mérhető Ilonka néni aurájának nagysága. Pálcáink szétcsapódnak, és úgy is
maradnak. Ez a jelenség a tünetekkel együtt, egyértelműen idegen civilizáció
beavatkozására utal.
- Az ingával való mérés megerősíti
sejtésünket. Idegen civilizáció beavatkozásával állunk szemben, méghozzá rossz
indalatú a beavatkozás.
- Ilonka néni kérésére hozzáfogok az
eltávolításhoz, majd védelmet helyezek el. Következik a mérés, mely azt mutatja,
hogy eredményes volt a beavatkozásom. De ezt már mérés közben Ilonka néni is
jelezte mondván, hogy múlóban a fájdalom és a zsibbadás. Mire eljövünk, már
teljesen jól érzi magát.
- A másnap reggeli telefon teljes
"gyógyulásról" számol be, így sikeresen túl vagyunk az első
"civilizációs" ügyünkön is.
*
- Elérkezett 2002. szeptemberének közepe, és
egyszerre több dolog is történt. Így a káros sugárzásokkal kapcsolatos
"továbbképzésünk" befejeződött, tehát a káros sugárzások
érzékelésének és semlegesítésének számában, elértük a végtelent. Azt hiszem,
ezt úgy lehet magyarázni, hogy a számunkra most felismerhető káros sugárzások
"mindegyikére" megtanítottak. Gondolom, ha lesz majd újabb, akkor azt is
megismertetik velünk. Az is elképzelhető, hogy mindenütt, helyileg más és más
káros sugárzások léteznek, így lehet az is, hogy van olyan is, amivel még eddig nem
is találkoztunk.
- A következő "történés", az auránk
továbbfejlesztése. Először egy 7x3 napos, majd közvetlenül utána egy 7x7 napos
"kúra" következik. Ha jól "kommunikáltuk" le akkor ez azt jelenti,
hogy ezekkel a "kúrákkal" tesznek minket alkalmassá a gyógyításra. Mivel
az aura hét réteggel rendelkezik, ezért kötődik minden a hetes számhoz.
Végeredményben ez a két "kúra", felfogható egyfajta beavatásként is.
- Kissé kellemetlenül érintett minket, hogy a
"kúrák" alatt ismét nem "dolgozhattunk", de hát ezt már
lassan-lassan meg is szoktuk. Nem akkor dolgozunk amikor szeretnénk, hanem akkor, ha a
körülmények ezt lehetővé teszik. Természetesen elfogadjuk, hogy vannak olyan
állapotok, melyben kizárt dolog az ilyen irányú tevékenység. Ezért kénytelenek
voltunk most is elfogadni a hosszúnak ígérkező kényszerpihenőt, mely ha jól
számoltunk 2002. december elsején jár le. Természetesen tudjuk, hogy közben azért
lesz egy-egy olyan nap, amikor "használhatók" leszünk, de mivel ezen
"jeles" napok idejét előre sohasem ismertük, így nem is vállalhattunk
munkát.
*
- Hosszú szünet után ismét "hívnak
minket"! Nevezzük a helységet "T"-nek! Lakóhelyünktől jó 200-240
km-re kéne utaznunk. Nagy gondban vagyunk az auránk "alakítása" miatt:
megtegyük-e? Megkérem a telefonáló hölgyet, hogy adja meg a számát, és én pár
percen belül visszahívom.
- Megkérem kedvesem, hogy ugyan
"kommunikálja" már meg, hogy elmehetünk-e, és ha igen, akkor mikor?
Rövidesen megkapjuk a választ, mely egy október végi időpont.
- Visszahívom T-ben a hölgyet, és felajánlom
számára az időpontot. Kér egy nap haladékot, mivel férjével is egyeztetnie
szükséges. Még gyorsan megkérdezem, hogy honnan szerezte a telefonszámunkat.
Kiderül, hogy a weblapunkról (http://www.tar.hu/osero). Kissé meglep a dolog, mivel
lassan már egy éve is meg van annak, hogy webhellyel rendelkezünk, és eddig még nem
volt olyan személy, ki ennek alapján megkeresett volna. Véletlen?!
- Másnap hív a hölgy T-ből, és közli, hogy az
időpont megfelelő. Megbeszéljük a részleteket, és az október végi
"találkozónkig" elköszönünk egymástól.
-
- *
-
- Meglepetésemre pár nap múlva T-ből hív a
hölgy. Közli velem, hogy Ők találtak még rajtunk kívül az Interneten egy olyan
céget, kik vállalják a káros sugárzások semlegesítését, és mivel éppen
ráértek már be is szerelték készüléküket a lakásba.
- Közlöm, hogy örülök neki és jó egészséget
kívánva, már tenném is le a telefont, amikor is a hölgy kéri, hogy ne haragudjak de
ezt meg kellett lépniük. Valamint kéri, hogy mindentől függetlenül várnak minket a
megbeszélt időpontban. Csak azért szólt, hogy tudjak a beszerelt készülékről.
- Kis gondolkodás után azt javaslom, hogy várjunk
legalább 2-3 hetet. Tapasztalják meg, hogy van-e változás, és ha van, akkor az milyen
jellegű. A hölgy vonakodva bár de beleegyezik, így az utazás egyenlőre elhalasztva.
- A hölgy vonakodása abból eredhet, hogy még
emlékezett a weblapunkon írtakra, mely szerint mi "számtalan" káros
sugárzás semlegesítését ígértük, az előttünk "befutó" cég viszont
csak 12-t. Gondolom, ezért szerette volna a "kiegészítést" mihamarabb
kieszközölni.
*
- Mivel semmi említésre méltó sem történt
velünk, így kénytelenek vagyunk egy kis ugrást végezni az időben.
- November közepe van, és egyik reggel hív T-ből
a hölgy. Kérésemre elmeséli, hogy végeredményben minden rendben van, azaz érzik,
hogy működik a berendezés, de megérzése szerint valami azért hiányzik. Lényegesen
jobbakat pihentek mint előtte, de mint mondja: lehetne jobb is! Feltehetően élénken
él még benne, a káros sugárzások semlegesítésének számbeli különbsége. Így
igyekszik meggyőzni abban, hogy feltétlenül el kell mennünk hozzájuk.
- Elgondolkodom, hogy hogyan is "férne
meg" a mi semlegesítésünk a cég által elhelyezett készülékkel, majd úgy
döntök, hogy egy egyszerű kísérletet megér a dolog, bár az eredményt már most
"borítékolni" lehetne.
- Közlöm a hölggyel, hogy innen a lakóhelyemről
végzem el a káros sugárzások semlegesítését, tehát egyenlőre nem utazunk oda.
Meglepően hosszú ideig csönd van a telefonban, majd kissé bátortalanul megszólal a
hölgy:
- - És nekem, nekünk, mit kell ehhez tennünk?
- - Egyáltalán semmit! - válaszolom.
- Elkérem a pontos címet, és kikérdezem, hogy
hányan is laknak a lakásban. Majd közlöm vele, hogy:
- - Ma, azaz november 15.-én pénteken este
elvégzem a semlegesítést, és hétfőn a délelőtti órákban fel fogom hívni, hogy
hogyan is érzik magukat.
- - Rendben. - reagál bizonytalanul.
*
- Kedvesem "kommunikációjának"
köszönhetően megtudjuk, hogy 40 napos próbatétel elé nézünk, mely Karácsony
másnapján fejeződik be. Ez alatt az idő alatt segítőink nem minden esetben állnak
majd mellettünk, így az is lehetséges, hogy egyáltalán nem is
"válaszolnak" majd kérdéseinkre. Tehát úgy is mondhatnánk, hogy 40 napra
magunkra hagynak. Ezen kívül számíthatunk ún. félrevezető tevékenységekre is,
azaz kísérlet(ek) történhet(nek) félrevezetésünkre.
*
- Hétfő van, így ígéretem szerint hívom a
T-ben lakó hölgyet.
- - Nem tudom megmondani, hogy miért, de
borzalmasan alszom péntek óta! - közli. - Kislányom sem tud az óta rendesen aludni,
sem éjjel, sem nappal. - folytatja.
- - Ez attól van, hogy a cég által elhelyezett
sugárzást semlegesítő készülék működik. - próbálom megmagyarázni neki.
- - De hát eddig is működött! - véli helyesnek
riposztját.
- - Ez így igaz, de arról van szó, hogy a
készülék nagyjából úgy működik, hogy a káros sugárzásokkal azonos
frekvenciájú, de ellentétes fázisú sugárzást bocsát ki. Így a két sugárzás
kioltja egymást és látszólagos "nyugalom" van a lakásban. Mivel én péntek
este semlegesítettem a káros sugárzásokat, a készülék által kibocsátott
sugárzásoknak nincs mit kioltaniuk. Ezért most ezek a sugárzások
"smirglizik" az agyukat. Tehát Önök most a készülék által kibocsátott
sugárzástól szenvednek. - fejezem be "szakmai" véleményem.
- - Akkor most mi legyen? - kérdi tanácstalanul.
- - Több dolgot is tehetünk. - reagálok. -
Például azonnal visszaállíthatom az eredeti állapotot, vagy ha ez lehetséges Önök
kikapcsolhatják, illetve leszerelhetik a készüléket. - kínálom a lehetőségeket.
- - Talán az lesz a legjobb, ha várunk még
legalább egy napot. - választja a fel nem kínált harmadik lehetőséget. - A férjem
szerda óta kiküldetésben van, és ma este jön haza. Szeretném, ha Ő is
megtapasztalná a "jelenséget". Tudja Ő nem fogadja el az ilyen, vagy ehhez
hasonló dolgokat, de most itt lesz az alkalom, hogy megtapasztalja.
- - Rendben. - egyezem bele. - Holnap hívom!
*
- Kedd. Hívom a T-ben lakó hölgyet.
- - Legyen szíves azonnal megszüntetni, amit
létrehozott a lakásunkban! - Kezdi, és fejezi is be a beszélgetést.
- - Rendben van, azonnal megszüntetem! - ígérem,
és a telefon letétele után azonnal meg is teszem.
*
- Szerda. Bár nem ígértem, hívom a T-ben lakó
hölgyet.
- - Nagyon szépen köszönjük! Minden rendben!
Mindannyian nagyon jót pihentünk az elmúlt éjjel! - fogadja hívásom.
- - Nos, sikerült a férjét meggyőznie? - kérdem
gonoszkodva.
- - Tegnap igen, de ma már kissé más a
véleménye. - hallom hangján a mosolyt.
- - Talán ismételjük meg a kísérletet, hogy
elfogadja? - kérdem.
- - Semmiféleképpen! - jelenti ki. - Szerintem a
lelke mélyén felismerte az igazságot, de annak beismerése még hátra van.
- - Tudom, hogy nem egyszerű elfogadni azt, hogy
valaki több mint 200 km. távolságból megtapasztalható módon manipulálhatja
környezetünket. - vélem. - De egyezzünk meg abban, hogy ez a manipuláció az
egészség megőrzésének érdekében, és kimondottan az Ön kérésére történt.
- - Ez így igaz! - ismeri el. - De ha egyszer erre
járnak, látogassanak meg minket!
- Ebben maradunk.
XV.
- Egyik reggel kedvesem meséli, hogy mintha többet
látna az aurákból, mint eddig. Azt is meséli, hogy sokkal hamarabb sikerül
ráhangolódnia az aurákra. Eddig csak a "megfelelő" háttér előtt állónak
sikerült meglátnia az auráját, de ezt sem azonnal, rá kellett hangolódnia. Most
pedig szinte azonnal megy és a háttér is majdnem közömbös. Valamint sokkal több
részletét is látja az auráknak.
- Végeredményben mindketten örülünk annak, hogy
végre ez a képesség is kimozdulni látszik a holtpontról, így kedvesem serényen
gyakorolgat.
- Egy-két nap múltával már arról számol be,
hogy az égbolton különféle energiasávokat vél felfedezni, melyek némelyike a
csillaghullásra emlékezteti. Majd felsorolja, hogy az egyes felhők milyen színű
energiamezőkkel rendelkeznek. Próbálnám én is "nézni" de úgy látszik,
hogy nálam (egyenlőre?) nem működik a dolog, pedig minden tőlem telhetőt megteszek:
hunyorítok, bambulok és még a "távolba" is -a tárgyak mögé- nézek. De
mindhiába, nem sikerül meglátnom az energiasávokat. Feltehetően ezt a képességet
nem kimondottan nekem szánták.
- Pár nappal később hol itt, hol ott
"melegíti" valami kedvesem testrészeit. Azt meséli, hogy olyan érzés mintha
zseblámpával egy fókuszált fénynyalábot vetítenének valamelyik testpontjára, csak
fény helyett olyan energianyalábot kell elképzelni mely erősen melegít, de
kimondottan csak egy pontban. Ez a "melegítő" pont járja be a testét és hol
itt, hol ott állapodik meg kissé hosszabb időre. Kedvesem szerint egyáltalán nem
kellemetlen, inkább érdekes érzetet kelt.
- Megpróbálja irányítani, de egyenlőre nem sok
sikerrel. Megkérem, hogy "küldje" át hozzám had érezzem én is, de
valahogyan nem akar létrejönni a manipuláció.
- Kísérleteink közben múlnak a napok, és végre
elérkezik a Karácsony, majd annak másnapja a mi negyven napos megpróbáltatásunk
utolsó napja.
*
- Kedvesemnek végre sikerült
"kommunikálnia" és ebből megtudjuk, hogy egy idegen civilizáció
"megkísértéséről" van szó. Ez a "népség" képes arra, hogy
teljesen emberszerű külsőt kreáljon magának, így nyerve el bizalmunkat. Eleinte tele
vannak jóindulatú segíteni akarással - beetetés, majd teljesen észrevétlenül
hatalmukba kerítik az embert és agyukat manipulálva teljes mértékben uralkodnak
felette.
- A "kommunikációt" követő éjjel -
mintegy bizonyítékként a "kommunikációra" -, most a "másik"
oldal kezdeményezett. Egy igen öreg ember arca jelent meg kedvesem előtt, és az
illetető úgy mutatkozott be, hogy Ő a Szíriusz bolygóról érkezett. Kedvesem azonnal
megszakította vele a kapcsolatot, és segítőinktől védelmet és egyben védettséget
is kért a hívatlan "látogatókkal" szemben.
- Feltehetően azért voltak kénytelenek immár
"személyesen" is jelentkezni, mivel kedvesem első sikeres
"kommunikációja" mondhatnám "lebuktatta" őket. Így a már
említett meglepő képességekből mindössze az aura jobb érzékelésének képessége
maradt meg kedvesem számára. A többi elenyészett a Szíriusz képviselőjével
együtt.
- Ezáltal immár túl vagyunk egy megtévesztésen.
Mivel nem állt módunkban "kommunikálni", nem tudhattuk, hogy kitől is
származott a - immár tudjuk, hogy látszólagos - képesség, így akár fel is
használhattuk volna. Szerencsére nem így történt.
- Ezáltal immár túl vagyunk egy megkísértésen
is, mivel a mézesmadzagként felkínált képesség látszólagos hatalma túl csábító
is lehet, nem is beszélve arról, hogy mondhatni azonnali a hatás, és látszólag tenni
sem kell érte semmit. Visszautasításával ismét egyértelműbbé vált a
"felállás".
*
- A karácsonyi, majd a szilveszteri ünnepek
múltával - tehát már 2003-at írunk -, egyre türelmetlenebbé válva próbálkozunk
meg a "kommunikációval", de majdnem teljesen eredménytelenül. Kíváncsiak
lennénk, hogy most mi a következő lépés, azaz hogyan tovább? De csak a türelemre
intő válaszokat kapjuk, melyben az a sugallat, hogy pár héten belül jelentős
változás áll be, és vége lesz ennek a "nyugalomnak". A "Talán
dolgozhatnánk addig?" kérdésünk elutasítását vonakodva bár, de elfogadjuk.
Pihenünk, mert "pihenőben" vagyunk.
*
- Elkövetkezik 2003. január 14., s kedvesem ismét
"kommunikál". Nagyon türelmetlenek és tettre készek vagyunk már, hiányzik
a történés. Tehát kedvesem ismét "kommunikál", csak
"kommunikál", és még mindig "kommunikál". Nem tudom mire vélni a
dolgot, hisz már szinte képtelenségig hosszúnak tűnik ez a
"kommunikációs" idő.
- A majd két órás "kommunikálás"
után kedvesem kimerülten "tér vissza", és azonnal tollba mondja Urunk
üzenetét. Az üzenet két részből áll, van egy személy szerint nekem szóló és van
egy, az emberiséghez szóló része. A nekem szóló részből az derül ki, hogy Urunk
az én személyemet tisztelte meg azzal, hogy üzenetét közreadjam úgy, hogy a
megszólítottságunk óta velünk történtek is helyet kapjanak a
"történetben".
- Az üzenet anyagát a legkisebb változtatás
nélkül adom át. Annál is inkább megtehetem ezt, mivel az üzenetben taglalt téma
ismeretében nem állok azon a szinten, hogy megpróbáljam "értelmezni", sőt
kiegészíteni Urunk közléseit. Ezért elképzelhető, hogy az üzenet átadása nem
minden esetben lesz "szakszerű", de tudják ezt be ezirányú ismereteim
hiányos voltának.
- Mivel nem érzem magam arra felhatalmazva, hogy
Urunk helyett és nevében az üzenetet első szám első személyben adjam át, ezért az
üzenet átadására a kronológiai sorrendben történő "mesélős"
változatot választottam.
Az üzenet
- Történt, hogy Ádám, Éva unszolására
megízlelte a tudás fájának tiltott gyümölcsét. Mint tudjuk eredendően ezért
halál járt volna, de Urunk megváltoztatta eredeti szándékát, és életben hagyta az
első emberpárt. Büntetésül mindkettőjüknek azonnal el kellett hagyniuk teremtésük
és eddigi életük színhelyét az Édent, melyet Urunk az Orion csillagöv Al-Niitak
nevű csillagán hozott létre. Az Úr úgy döntött, hogy az első emberpár feladata a
Föld nevű bolygó benépesítése lesz.
- A Föld ebben az időben nem igazán biztosította
a megfelelő életkörülményeket az ember számára. Ez idő tájt a Föld saját
rezgésszáma 4 Hz volt. Ez a frekvencia nagyon alkalmas a rákos daganatok
kifejlődéséhez, azok elburjánzásához, különféle degenerációk létrejöttéhez,
de a "normális" élethez egyáltalán nem. Valamint gondot okoztak a Föld
akkori lakói is, a fellázadt angyalok kissé félresikerült "teremtményei"
az őslények. A mai időkben ezeket a teremtményeket talán őshüllőknek
(dinoszaurusz) neveznénk, bár nem mindegyikre pontos ez a kifejezés. Ezek a többnyire
hatalmas termetű lények végzetes károkat tudtak okozni egymásban és közvetlen
környezetükben is. Mivel ebben az "élettérben" az ember mindössze csak
percekig maradhatna életben, Urunk első feladata a megfelelő életkörülmények
kialakítása volt.
- Az embernek más, és közvetlen környezetének
is más az optimális rezgésszáma, ezért az Úr elrendelte, hogy saját Mennyei
Seregeinek "katonái" az angyalok, hozzanak létre egy olyan
"harmonizátort", mely a Föld rezgésszámát az ember, és annak közvetlen
környezetének rezgésszámához optimalizálja. A helyszín kiválasztásánál a stabil
"alapok" megléte miatt, a mai Egyiptom gízai fennsíkjára esett a
választás.
- Ez a "harmonizátor", a ma már mindenki
által jól ismert gízai Nagy Piramis -vagy más néven Kheopsz piramis- lett. A Nagy
Piramist tehát az Úr Mennyei Seregének angyalai "építették" a Teremtő
útmutatásai szerint, az általa pontosan meghatározott helyre -nem messze a
"kőoroszlántól". Ez a kőoroszlán is, a fellázadt angyalok
"teremtménye" volt, és az Oroszlán csillagképet reprezentálta volna. Ma
Szfinx-nek nevezzük. Urunk kihasználván ennek létét és helyzetét, mintegy
"kőbe írta" a piramis teremtésének időpontját.
- Az "építés" a helyszínen
teremtéssel történt kövenként, rétegenként. A teremtés pontosan egy napig tartott.
Tehát nem volt kőfejtés, így szállításra sem volt szükség. Így vált
lehetségessé az, hogy a piramis alkotóelemei a kövek, oly precíziós módon lehettek
"megmunkálva", hogy még a mai modern eszközök birtokában is gondot okozna
előállításuk a megfelelő mennyiségben, valamint pontosságban.
- A piramis egyik feladata a Föld rezgésszámának
7,8 Hz-re való emelése, és azon való stabilizálása volt, mivel ez a frekvencia felel
meg a legjobban az ember és közvetlen környezete számára. Jóllehet, ez pár állat
és növényfaj kipusztulásához vezetett.
- A piramis másik feladata a megfelelő légkör
és az a feletti rétegek kialakítása, stabilizálása. Így jött létre és
erősödött meg a Föld és az ionoszféra között a legfontosabb védelmet biztosító
"eszközünk", az ózonpajzs.
- A piramisban több helyiség, mai nevén
"kamra" lett létrehozva. A kamrák a rezonátor szerepét töltötték be,
ezért nagyon lényeges volt pontos méretük és elhelyezkedésük. Minden kamra saját
alaprezgéssel rendelkezett. A "főkamra" - ma királykamra - felett külön
rezonátorkamrák lettek létrehozva. Szerepük az összrezgés intenzitásának
maximális felerősítése, stabilizálása.
- A kamrák átadták a rezgésüket a talajnak, a
piramisnak, és a légkörnek. Az így kialakított együttrezgés szolgáltatta az igazi
"szívverést".
- Az ún. "szellőzőjáratok" két
feladatot is kaptak. Egyrészt ugyancsak a rezonátorokhoz tartoztak, mivel így nagyobb
felületen tudták a saját maguk által felerősített rezgést átadni a piramisnak,
másrészt a nagy hőmérsékletingadozások okozta hőtágulások kiegyenlítését
oldották meg.
- Ahogyan a piramis hatást gyakorolt a Földre,
úgy a Föld is hatást gyakorolt a kozmoszra, a kozmosz pedig visszahatott a Földre. A
"Nagy Mű" így működött, és jegyezzük meg, hogy évezredekig nagyon jól
működött. Természetesen a Teremtő e feladatot másként, más formában is
megvalósíthatta volna, de így akart szeretett teremtményei számára
"maradandó" ajándékot adni. A Teremtő, a matematika és a geometria
ismereteinek alapjait "rejtette" a Nagy Piramisba.
- Az ókori Egyiptomban élő emberek az uralkodóik
által kiadott parancsok hatására, szent helynek tartották a piramist, így a piramis
és környéke számukra megközelíthetetlen hellyé vált. Az akkori uralkodók így
tudták megőrizni saját maguk számára anélkül, hogy valójában ismerték volna a
piramis eredeti funkcióit. Az akkori uralkodókat már maga a piramis mérete is
lenyűgözte, nem is beszélve a kivitelezés titokzatosságáról.
- Az uralkodók szájról-szájra adták át a
titkot miszerint: a piramisban varázslatos erők hatnak![7] Orvosaik, kik a piramis belsejében végezték
"értékmegőrző" munkájukat, beszámoltak arról, hogy bronzszikéjük a
varázslatos erő hatására önmagától megéleződik. Valamint elmesélték azt is,
hogy a mumifikálásra előkészített tetemek belső "berendezései"
csodálatos módon épen maradnak, nem indulnak oszlásnak.
- Az uralkodók érdeklődését igazából ez az
utóbbi hír keltette fel, mivel amúgy is erősen foglalkoztatta őket az
örökkévalóság. Úgy gondolták, hogy ha hosszabb időt töltenek el a piramisban,
akkor ez az erő a részükké válik. Egy-két helyen fel is jegyezték az írnokok, hogy
a piramisban töltött kb. egy év után a fáraó csodálatosan megfiatalodva került
elő.[8]
- Urunk látván, hogy egyre nagyobb veszélyben van
a Földi élettér biztonságáért felelő piramis épsége, ezért megkötötte első
szerződését az emberrel:
- Mennyei Seregeinek angyalaival
"segítséget" nyújtott az embereknek még két további piramis (Hafré,
Menkauré) megtervezésében és elkészítésében a gízai fennsíkon. A szerződés
szerint a Nagy Piramist a továbbiakban "Szent" hellyé nyilvánították, és
így a papok kivételével mindenki számára megközelíthetetlenné vált. A
továbbiakban a papok feladata lett a piramis állagának és biztonságának felelős
megőrzése.
- Ennek fejében a két további piramist (Hafré,
Menkauré) az emberek az akkori uralkodók akarata szerint "szabadon"
használhatják, és tanulmányozhatják. A "javaslat" szerint Menkauré
piramisát templomként "illik" használni.
- Az Úr által és segítségével létrehozott
piramis-együttes híven jelképezi a Szentháromságot. A későbbiek során az Úr
által tervezett, de kizárólag az Egyiptomi emberek által épített további három
piramissal együtt, sikeresen megörökíti az Orion-öv teljes mását itt a Földön.
Így teljesedhetett be a kozmosz törvénye:
"Ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn
van:
és ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van.
Így vihető végbe az egyetlen, csodálatos műve."
- Ahogyan teltek az évezredek, megjelent a
"modern" ember, a "kíváncsi" ember, a "meggazdagodni
vágyó" ember, a mindenáron "hírnévre vágyó" ember, és meg nem
engedhető eszközökkel közösen "vallatni" kezdték a piramisokat. Miután
több piramis belsejében is mesés kincseket találtak úgy gondolták, hogy akkor ennek
minden piramis esetében így kell lennie.
- Nem tudták felfogni, hogy a legnagyobb, a
leghatalmasabb piramisban miért nem találtak semmit. Arra gondoltak, hogy az igazi
kincsek jól el vannak rejtve különféle titkos kamrákban. Ezért néha a legdurvább
eszközöket használták fel a "kutatáshoz", pl. robbantottak. Ez igen
keményen megrongálta a piramist, és ennek hatásaként működésében változás állt
be. Már nem tudta eredeti feladatait maradéktalanul ellátni, így környezetünk
kezdett megváltozni. Eleinte csak lassan, szinte észrevétlenül. Majd amikor a piramis
széthordására került sor, egyre erősebben jelentkeztek a nem megfelelő működés
okozta környezeti jelenségek. De hát ki figyelt erre oda? Ki tudott párhuzamot vonni a
két jelenség között?
- S mintegy végszóra megjelent a
"találékony" ember, és dezodorával, robbanómotorjával, műtrágyájával
szennyezni kezdte környezetét. Ekkor már katasztrófákban nyilvánult meg a piramis
megfelelő működésének hiánya: földrengések, vulkánkitörések, tájfunok,
szökőárak kíséretében rohamosan "kopni" kezdett az ózonréteg, s így
megszűnt a Föld és az ionoszféra "párbeszéde" is. A Föld auráján
megjelentek az első foltok, a Föld "beteggé" vált. De a
"találékony" ember ebből mit sem vett észre, vagy ha észre is vette, nem
tartotta "fontosnak" a tüneteket, hanem még pár helyen megfúrta, s
"vérét" vette a Földnek, majd nagy üzlet reményében más földrészre
szállította. A Föld "vére" pedig elborította a tengerek vizét,
megmérgezve lakóinak életterét.
*
- Az Úr eleinte "szótlanul" tűrte és
hagyta, hogy az ember tönkretegye az Ő művét:
- - Hadd lám, mire mégy nélkülem! - mondá
magában. - S látá...
- Sok-sok éven keresztül, közben évszázadok,
tán ezredek teltek el, megpróbált az Úr az emberhez "szólni", de annak
füléhez sohasem jutott el a "szó". Ha esetleg el is jutott, nem érezte annak
súlyát. Pedig az Úr "igyekezett": prófétákat, apostolokat küldött.
Csodákat tett, sőt egyszer még saját fiát is elküldte, de mindhiába. Az ember
tovább "sietett" saját pusztulása felé. Ekkor az Úr megpróbálkozott a
büntetéssel. Nem azért mert nem szerette az embereket, sőt! Azért büntetett, mert
azt szerette volna elérni, hogy szeretett "gyermekei" biztonságban éljenek.
Sajnos az emberek nem ismerték fel, hogy a büntetés honnan származik és azt sem, hogy
miért van.
- "És beteljesedék rajtok Ésaiás
jövendölése, amely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván
lássatok, és ne ismerjetek:
- Mert megkövéredett e népnek szíve, és
füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak
szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne
térjenek, és meg ne gyógyítsam őket."[9]
- Az Úr elgondolkodott tapasztalatain és hosszas
töprengés után úgy döntött, hogy ad még egy utolsó esélyt az embereknek. Ad még
számukra háromszáz évet, hogy helyrehozhassák meggondolatlan tetteik
következményeit, hogy ez alatt az idő alatt megpróbáljanak "emberré"
válni, hogy ez alatt az idő alatt a gyűlöletből megértés válhassék, hogy a
másság feltételek nélküli elfogadása megtörténhessen.
- Mivel a Földnek immár nincs háromszáz év
hátra az életéből, így Urunk ismét nekilátott, hogy alkalmassá tegye - egyenlőre
csak háromszáz évnyire - az emberi élet számára. Mennyei Seregének angyalaival
megpróbálta a Nagy Piramis helyreállítását, de hamarosan rá kellett jönnie, hogy
sokkal nagyobb a probléma mintsem azt gondolta. Ezen kívül még tartani lehetett attól
is, hogy a piramis, az esetleges helyreállítás után ismét veszélybe kerülne.
Kutatóknak álcázott emberi sakálok lepnék el, és a tudomány nevében darabokra
szednék.[10]
- Így Urunk más megoldást keresvén gondolatban
eljutott templomaihoz:
- - Igen, ez az! Ez lesz a megfelelő! Csak nem
szedik szét egy ország összes templomát! Ezekből kell kialakítani azt a
"harmonizátort", mely kb. háromszáz évnyire megoldja az emberiség
számára, az általuk még nem kellően átlátott problémákat.
- A következő lépés a megfelelő helyszín
kiválasztása volt. A helyszín kiválasztásánál mindenféleképpen csak Európa
jöhetett számításba, "történelmi" egyházai és templomai miatt.
- - Stabil alapokra van szükség!
- Szemei előtt szépen sorjáztak az országok;
először is Anglia, majd - miután elvetette - Olaszország, de az sem felelt meg. Majd
sorra a többiek. De lassan-lassan mindet el kellett vetnie az alapok instabilitása
miatt.[11] Lassanként már
minden európai ország terítékre került és még mindig nincs jelölt...
- Ekkor Urunk szeme elé került egy kis ország,
melynek geológiai adottságai látszólag éppen megfeleltek a célnak. Nem volt
közömbös az sem, hogy területéhez mérten meglepően sok templommal, javarészt a
történelmi egyházak templomaival rendelkezett. A tüzetesebb geológiai, majd
éghajlati vizsgálatok megerősítették az előzetes bizalmat.
- Most azt vizsgálta meg az Úr, hogy ez az ország
hol is helyezkedik el a Föld életterében. Amint kiderült, hogy ennek a kis országnak
a területén található a Föld szívcsakrája, az Úr döntött:
- - Erre az országra van szükség! Mi is a neve?
- - Magyarország! - válaszoltak az angyalok
kórusban.
*
- Így 2003. január 11.-én, közép-európai idő
szerint de. 11 órakor, az Úr Mennyei Seregeinek segítségével ismét hozzálátott a
"Nagy Mű" elkészítéséhez.
- Első lépésként minden magyarországi
templomban és imaházban elvégezték az emberi szervezetre káros sugárzások
semlegesítését, majd ezt követően az ülőhelyek alatt pozitív energiát sugárzó
felületeket helyeztek el. Tehát nem csak a "történelmi" egyházak
templomaiban, hanem MINDEN magyarországi templomban és imaházban elvégezték e
műveleteket.
- Majd a már védelemmel ellátott templomokat és
imaházakat egyenként sorra véve megvizsgálták, hogy az érdemi munkára melyik lehet
alkalmas, és melyik nem.[12]
- Ezt követően az Úr, a "Nagy Mű"-re
alkalmas épületek közül kiválasztotta azt az egyet - feltehetően templomot -,
melynek az "órajel" szolgáltatása lesz a feladata, és elhelyezte, majd
elindította ezt a szinkronizáló órajelet.
- Soron következő lépésként, azokat a
templomokat és imaházakat melyek alkalmasnak bizonyultak a feladatra, közös
egyetértésben becsatolták a "Nagy Mű"-be.
- A munkát 2003. január 12.-én, közép-európai
idő szerint de. 11 órakor fejezték be. Tehát ismét pontosan 24 órára volt
szükségük ahhoz, hogy az emberi élet még háromszáz évig fennmaradhasson.
*
A "Nagy Mű"
hatásaként háromszáz évnyi időtartamra stabilizálódik a Föld saját rezgése 7,8
Hz-en.
Stabilizálódik, illetve
fokozatosan visszaáll a Föld forgási sebessége az "eredeti" sebességére,
ettől ismét "helyre billen" az időjárás, így ismét örülhetünk majd az
évszakoknak.
Létrejön a Föld és az
ionoszféra között a "párbeszéd", így az ózonpajzs teljes értékűvé
válik.
Mivel a "harmonizátor"
számára stabil alap szükséges, így Magyarország "alapjai" fokozatosan
megváltoznak; stabilabbá válnak. Ez azt is jelenti, hogy idővel teljesen megszűnnek
az eddig is csak ritkán jelentkező földmozgások. Viszont ez által a Föld többi
országában eleinte sűrűbben lehet számítani váratlan eseményekre.
A Föld aurája lassan-lassan
feltöltődik, és mindhét rétege az egészséget sugározza.
Urunk utasításai szerint
megszámláltuk és most közreadjuk, hogy a "Nagy Mű"-be: 2 867 templom,
és 877 imaház lett becsatolva. A becsatolt templomok és imaházak mindegyike igen
erős, de mindegyikük külön-külön speciális gyógyító sugárzással rendelkezik.
Így vannak olyanok melyek, pl. a mozgásszervi betegségek, vannak olyanok, melyek a
szív és érrendszeri betegségek, de vannak olyanok is, melyek az idegrendszeri
megbetegedések gyógyulásához biztosítanak energiát.
Eddig tartott Urunk üzenete. Ne
feledjük, hogy nem életet, hanem csak háromszáz évnyi haladékot nyertünk! Csak
rajtunk áll, hogy hogyan élünk a felkínált lehetőséggel. Ha nem használjuk ki
hasznosan, úgy az, az emberiség pusztulását jelenti: mind fizikai, mind lelki valónk
megszűnik.
A fent leírtak igazát
nagyon egyszerű bizonyítani, mivel mindössze egy igazán mérni tudó radiesztéta
szükségeltetik hozzá. A helyszíneken történő mérések igazolják minden
magyarországi templom "sugármentességét", a templomi ülőhelyek alatt a
pozitív sugárzó helyek meglétét. A "Nagy Mű"-be csatolt templomok, az igen
erős gyógyító sugárzásukról könnyen felismerhetők.
Vissza
XVI.
- 2003. január 15.-én hozzáfogtam, hogy Urunk
kívánsága szerint lejegyezzem az eddig velünk történteket. Majd annak, hogy a
történetben a kronológiailag megfelelő helyen elhelyezzem, Teremtőnknek az
emberiséghez szóló üzenetét.
- Az Üzenet sürgős volta miatt, történetünk
lejegyzésénél felhasználtam azokat a "szilánkokat" is, melyeket még
történetünk kezdetén hoztam létre, ugyancsak közreadási szándékkal.
- Történetünk leírása itt befejeződik, mivel
ezen oldalak közreadása Urunk Üzenete miatt sürgőssé vált. Végeredményben
olvasóink így is szinte napra készek "belőlünk". Tudomásunk szerint
"továbbképzésünk" ez év Pünkösdjén fejeződik be.
ISMERTETŐ
Radiesztézia
- Magyarországon ma még sem a
"hivatalos" fizikai, sem a "hivatalos" orvostudomány nem vesz
tudomást a létező föld és kozmikus sugárzások egészségkárosító hatásáról,
ezért azok mérését sem oldhatta meg számunkra megnyugtató módon. Nem is beszélve a
civilizációnk által "termelt" egyéb, de igen káros sugárzásokról. Mint
például a már mára köztudottan "telítődött" elektroszmog, vagy a
különböző rádiófrekvenciás sugárzások pl. mobiltelefon. De ide sorolhatnánk a
különféle helyek és készülékek által keltett elektromágneses sugárzásokat is.
És akkor még nem is említettük a konyhákban működő mikrosütő által
kibocsátott, az emberi szervezetre igen káros sugárzást!
- Szerintem e sugárzásokkal kapcsolatosan a
hivatalos tudományágak csak akkor fogják álláspontjukat megváltoztatni, ha sikerül
egy olyan mérőműszert készíteni, amellyel bárki, bármikor hitelesen meg tudja
mérni az azok által kibocsátott sugárzást, vagy saját testükön tapasztalják e
sugárzások káros hatását. Mivel a mérésekre vonatkozó
kísérletek-próbálkozások nem hozták meg a kívánt eredményt, napjainkban a
legelemibb káros sugárzásokat az erre "alkalmas" ember (radiesztéta)
segédeszközök (pálca, inga) igénybevételével érzékeli-méri.
- A megfelelő szakember (radiesztéta)
kiválasztása nem is olyan egyszerű feladat, mivel egy hozzá nem értőnek nehéz -
mondhatni lehetetlen - eldöntenie, hogy az illetőnek van-e radiesztéziai képessége
vagy csak ezen irányú vágyai vezérlik. Figyelem! Nem radiesztéziai képesítésről,
hanem képességről beszéltem.
- Nem is beszélve arról, hogy a káros
geobiológiai és kozmikus sugárzásokat ezekkel az eszközökkel, csak azok a személyek
tudják hitelesen kimérni, akik a radiesztéziai képességük mellett a spirituális
szint megfelelő fokán állnak. Jó tudni, hogy a spirituális készség magasabb fokát
nem lehet "megtanulni", azzal születni kell. Ennek hiányában jönnek létre
olyan "mérési eredmények", hogy ahány "radiesztéta" méri be a
helyiséget (ugyan azt), annyi "eredmény" születik.
Vissza
A vízerekről
- Már az ókori falfestményeken-fametszeteken is
feltűntek a "vesszős" emberek. Tehát már akkor is tudtak a korabeli
radiesztéták a különféle sugárzások létezéséről. "Napjainkban" - az
1932-es évben -, dr. Henrich, elismert német fizikus bejelentette, hogy sikerült
műszerrel bemérnie a vízerek sugárzását.[13]
Ugyanő volt (1978), aki egérkísérletekkel (kontrollcsoportot használva)
egyértelműen bizonyította a vízerek sugárzásának egészségre káros hatását.
- Dobler Pál heilbronni professzor 1934-ben külön
közleményben jelentette be, hogy sikerült lefényképeznie a vízerek sugárzását.
Ugyanebben az évben Beichl ezredesnek is sikerült egy másfajta technikával
fényképfelvételt készítenie erről. Magam is láttam e két fényképfelvételt,
tehát léteznek.
- 1948-ban dr. Hernádi Gyula egy orvosi
kongresszuson bejelentette, hogy saját magán végzett kísérletei eredményeként
megállapítható, hogy a vízerek az egészségre igen káros sugárzást bocsátanak ki.
Nála a káros hatások kb. hat hét múltával jelentkeztek, majd semleges zónába
átfeküdve kb. egy hónap multával szűntek meg. Tehát még visszafordítható volt
károsodása. Ehhez a hírhez, saját nyaki-gerinc károsodásommal tudok
igazolásképpen hozzájárulni.
- Dr. Cody francia orvos tízezer(!) rákban elhunyt
páciens otthoni fekhelyén végzett műszeres vizsgálatot és megállapította, hogy az
elhunytak csaknem 100%-a vízér sugárzásában feküdt. Feltételezhető, hogy aki a
vizsgálat szerint otthonában nem az ingerzónában feküdt, az a munkahelyén
szerezhette rákos daganatait. No comment!
- Napjainkban Ausztriában, dr. Hochenegg, dr.
Nothnagel és dr. Sauerbruch egy klinika sebészei előírják az operált betegeknek,
hogy ágyukat sugárzásmentes helyre helyezzék, különben nem számíthatnak a
megfelelő gyógyulásra. Azok az "elmaradott" ausztriai orvosok, mit ki nem
találnak!
- A vízerek káros hatásukat az emberi fül
számára a még nem hallható (infra) tartományban, a 1-7 Hz közötti frekvencián
fejtik ki. Ez a még nem hallható, de az élőlények által tudat alatt érzékelhető
sugárzás embereknél elsősorban az agyat "veszi" célba, és ott fejti ki
káros tevékenységét. Az agyat stimulálva idegrendszeri károsodásokat,
személyiségzavarokat, valamint a hormonháztartás és az immunrendszer
kibillentésével rákos daganatokat okozhatnak a test bármely pontján. Természetesen
az első "jelek" a káros sugárzásnak kitett testrészeken jelentkeznek.
Kísérleti mérések szerint a rákos daganatok kialakulását és burjánzását
legjobban a 4 Hz segíti elő.
- A vízér sugárzása hatással van az összes
élő szervezetre, így a körülöttünk élő összes növényre, valamint az állatokra
is. Pl. a barackfa soha nem ereszt gyökeret vízér fölött. Illetve nagyon hamar
kipusztul, ha ilyen helyre ültetik.
- Pl. azt is megfigyelték, hogy a villám soha sem
csap olyan fába, vagy épületbe, amin gólya fészkel (a gólya kerüli a vízeres
helyeket), legyen az akármilyen magányos is. Ugyanis a villám minden esetben csak a
vízerek keresztezési pontjában csap le. És teljesen mindegy, hogy ez a pont egy ház
vagy egy fa gyökérzete alatt található.
- Ebből is következik, hogy vannak olyan
növények és állatok, amik, és akik a vízeres helyeket szeretik. Pl. a macska
kimondottan vízéren szeret tartózkodni (sugárzásmentes helyen megbetegszik), a kutya
viszont pont ellenkezőleg, Ő ezt nagy ívben kerüli. Ugyan úgy, ahogyan a sertések
és a tehenek is teszik, illetve tennék, ha tehetnék. Elgondolkodtató az a régi
mondás is mely szerint: "oda építsd a házad, ahová a gólya a fészkét rakja,
vizet pedig ott keress, ahol a szarka neveli fiókáit!"
- Széles körben ismert tény, hogy a méhek (mint
a rovarok általában) nagyon szeretik a vízér sugárzását. Ezt a tényt igyekeznek
kihasználni a méhészek is, csak több esetben melléfognak. Ugyanis Ők úgy gondolják
- meg kell jegyeznünk tévesen -, hogy ahol patak, illetve valamilyen folyó található
az "vízeres" környék. És ebből a téves következtetésből kiindulva, ide
telepítik kaptáraikat. Ez egyáltalán nem igaz! Nem szabad összetéveszteni a
vízfolyást a vízérrel. Így "okoskodva" nem is számíthatnak kiemelkedő
hozamnövekedésre. Ellenben ha megfelelő szakembert bíznak meg, és az Ő általa
bemért területre telepítik a kaptárakat, bizton számíthatnak jelentős, akár dupla
mennyiségű hozamnövekedésre is.
- Míg az élő szervezetre a vízerek sugárzása
egyértelműen káros, a hullákat konzerválja. A Farkasréti temető alkalmazottai több
esetben is találtak a lejárt (30 év) sírhelyen mumifikálódott holttesteket. A
mérések szerint mindegyik vízerek keresztezési pontja fölött volt eltemetve.
- De a következő idézet is ezt bizonyítja:
"Impozáns, gót szépségén kívül kriptájának különös
"varázserejéről" is nevezetes a brémai dóm. Az évszázadok óta ide
eltemetett egyházi méltóságok földi porhüvelyén mintha nem fogna az idő: ép,
felismerhetően embermúltú testek sorakoznak a hideg kőpadló alatt."
- A fentiek ismeretében megkockáztatom azt a
kijelentést, hogy véleményem és ismereteim szerint, MINDEN daganatos betegség
kialakulásánál jelentős - lehet, hogy kizárólagos - szerepet játszanak a vízerek
káros sugárzásai. Annál is inkább teszem ezt, mivel - a tapasztalatok szerint - a
legtöbb daganatos beteg a kórházi "gyógyuló" tendencia után otthonába
hazatérve, hihetetlen gyorsasággal kerül rosszabb, mondhatni kritikus állapotba.
Mitől?
- Szerintem attól, hogy ismét visszakerült arra a
"vízeres" helyre, ahol eredetileg is a daganatait szerezte. Tehát gyógyulása
érdekében a fekhelyét vízérmentes helyen kellene elhelyeznie, illetve meg kéne
"barátkoznia" a káros sugárzások semlegesítésének gondolatával.
- Azért e kitüntetett figyelem a fekhelyek pontos
elhelyezkedése iránt, mivel az éjszakai órákban kb. háromszorosára növekszik a
káros sugárzások intenzitása.
Vissza
A vízerek okozta
megbetegedések
Szürke hályog,
halláskárosodás (idősebb korban), asztma, tüdőbetegség, szív, nyaki problémák,
ödéma, vese, májbetegség, emésztési problémák, alhasi panaszok, vérellátási
zavarok, reuma, érszűkület, leukémia, szklerózis multiplex, Parkinson-kór,
érszűkület, és daganatos betegségek várhatók (csak idő kérdése)
Vissza
A Hartmann és a Curry
Dr. Ernst Hartmann és Manfred
Curry mérései és megállapításai szerint, az 1950-es években általuk
"ismét" felfedezett sugárzás hálószerűen befedi Földünk teljes
felületét. A "hálók" szerkezete és annak elhelyezkedése, nyilván a
földmágnesesség rácsszerű elhelyezkedésének függvényei.
Vissza
A Hartmann hálóról
A dr. E. Hartmann által
felfedezett sugárzás, az ún. Hartmann-háló, pontosan észak-déli, valamint pontosan
kelet-nyugati irányban egy olyan hálót alkot, melynek "falai" kb.
20-25 cm vastagságúak. Az így létrejövő háló "szemeinek" mérete
észak-déli irányban mintegy 220-240 cm, kelet-nyugati irányban pedig
180-190 cm. A háló szemeinek mérete a hosszúsági fokok függvényében, valamint
a külső és a belső térben elég erőteljesen változik. Pl. itt nálunk
Magyarországon ezen méretek külső térben mintegy 170x180 cm-re tehetők, míg
belső térben, pl. vasbetonból készült falak esetén ez lényegesen kisebb, akár
140x150 cm is lehet. Sőt, ilyenkor kialakulhat egy ún. másodlagos háló, melynek
falai párhuzamosak a helyiség falaival, viszont ezek sugárzása éppen olyan
veszélyes, mint az "eredetié". Az egészségre a keresztezési pontok, a
csomópontok a legveszélyesebbek.
Vissza
A Hartmann háló okozta
megbetegedések
Fejfájás, szemromlás,
halláskárosodás, szédülés, idegesség, kopaszodás, nyakmerevedés, ritmuszavar,
ingadozó vérnyomás, krónikus légúti betegségek, torokgyulladás, hasnyálmirigy
(cukor-betegség), vese, máj, mellékvese, allergia, hasi panaszok, ciszta, petefészek
gyulladás, prosztata gyulladás, meddőség, impotencia, menstruációs zavar, ízületi
gyulladás, mozgásszervi megbetegedések, epilepszia, agydaganat, ágybavizelés,
infarktus, tüdőgyulladás, torokgyulladás, vállizületi gyulladás, lumbágó,
gyomorfekély, gerinc betegségek, idegrendszeri megbetegedések.
Vissza
A Curry hálókról
A M. Curry által felfedezett
sugárzás (ezt kevesebben ismerik, és nagyon sok radiesztéta be sem méri,
"megfeledkezik" róla), az ún. Curry-háló. A Hartmann-hálóhoz képest
pontosan 45°-al van "elforgatva". Így pontosan észak-nyugat és dél-kelet,
valamint pontosan dél-nyugat és észak-keleti irányban alkot egy kb. 35 cm
falvastagságú hálót. A háló szemei mintegy 320x320 cm nagyságúak. Az
egészségre kevésbé veszélyes, mint a Hartmann háló, sőt egyes tapasztalatok
szerint, a nulla-pontja egyenesen ajánlott az ott tartózkodásra. Viszont csomópontjai
veszélyesebbek, mint a Hartmann hálóé.
Vissza
A Curry háló okozta
megbetegedések
Pánikbetegség, idegbetegség,
szemproblémák, valamint a Hartmannhoz hasonló gyulladásos megbetegedések.
Vissza
Védekezés, védekezési módok
- Az emberek egy része (egy szűk köre), már
nagyon régen tisztában volt a káros sugárzások létezésével és annak hatásaival,
de ezen ismereteit nem szívesen osztotta meg embertársaival. Így ezen ismeretek hosszú
ideig csak a sámánok, majd később a papok birtokában voltak. Majd a
"tudás", lassan-lassan (hisz előbb önmagukat is meg kellett győzniük) a
fizikusok és az orvosok körében is elterjedt.
- A korabeli rajzok és fametszetek szerint, már a
római légiók éjszakai szálláshelyeit is védték a szervezetre káros
sugárzásokkal szemben. Itt állati fehérjével kevert meszet szórtak szét vékony
rétegben, mely a kozmikus sugárzások ellen is bizonyos védelmet biztosít.
Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban ma is használják ezt a módszert a
haszonállatok védelmére.
- A "történelmi" korokban, pl. a
baldachinos ágy is bizonyos védelmet biztosított a káros sugárzások ellen
használójának, mivel gyapjas bőr (birka vagy bárány gyapjú) fedte mind az ágyat,
mind pedig az ágy mennyezetét. Ma már köztudott, hogy ezek az ún. gyapjas bőrök
(így működik az ún. bio-gyapjú ágynemű is) semlegesíthetik a káros sugárzások
egy részét. Természetesen az akkori kor "hétköznapi" embere nem
feküdhetett baldachinos ágyban, így a sugárzások elleni védekezése sem ez lehetett.
Ő (tudattalanul) a szalmát "használta", és igaza is volt mivel eddigi
tudásunk szerint, a szalma a leghatásosabb védekező eszköz e sugárzásokkal szemben.
Szalmatetős házban, szalmán (szalmazsák) feküdve pihente ki fáradalmait, így
majdnem tökéletes biztonságban volt a sugárzásokkal szemben. Vagy gondoljunk csak a
juhászokra! Miből is készül a subájuk?
- Sokan "esküsznek" a tükörre, mint
sugárzásmentesítő eszközre. A fekhely aljára kell felszerelni úgy, hogy a
tükörfelület a padló felé nézzen. Állítólag így visszaveri a vízerek káros
sugárzásának egy részét. Véleményem szerint ez a visszavert rész igen csekély
lehet, mivel el sem tudom képzelni, hogy - hangfrekvenciás sugárzásról lévén szó -
mily mértékű lehet a tükör csillapítása.[14] De mi van a kozmikus sugárzással? Az
felülről ér bennünket. Hol van ekkor a tükör védelme? Nem is beszélve arról, hogy
a tükör által visszavert sugárzás szétszóródhat a helyiségben, és egy ún.
másodlagos sugárzás jöhet létre.
- De azért vannak jól bevált mentesítők is,
mint pl. a Kilianek atya által készített, "K" típusú mentesítő. Ez
lényegében két motorolajjal megtöltött üveg, melyeket 3-6 mm vastag rézdrót
köt össze. Gondoljuk csak el, hogyan lehet együtt élni egy szobában három-négy
ilyen eszközzel? Nem is beszélve arról, hogy ez a mentesítő sem biztosítja a teljes
sugárzásmentességet, és elég hamar ki is merül, azaz telítődik káros
sugárzással.
- Újabban kezd elterjedni a sugárzással
közömbösített sugárzás. Itt arról van szó, hogy az eredeti sugárzással teljesen
azonos, de ellentétes fázisú sugárzást keltenek. Így a két sugárzás kioltja
egymást, és kialakulhat egy sugárzásmentes terület. De! Mint tudjuk a különböző
káros sugárzások a nap folyamán más és más intenzitással "működnek". A
napi intenzitás igen tág keretek között mozog, így esténként elérheti a
"normál" sugárzási energia négyszeresét is. A probléma abból adódik,
hogy a készülék - lévén egy passzív elem - állandó jelleggel egy azonos
intenzitású sugárzást bocsát ki. Mivel nem képes követni a sugárzások
intenzitásának hullámzását, hol az eredeti sugárforrástól, hol a mesterséges
készülék sugárzásától szenvedhetünk.
Vissza
Káros sugárzások
a templomokban
- Megtapasztaltuk, hogy a "történelmi"
egyházak templomaiban valóban nem mérhetők a vízerek, a Hartmann és a Curry hálók
sugárzásai. Majd ahogyan telt az idő és egyre több helyen jártunk, azt is
megtapasztaltuk, hogy ez nem "törvényszerűség" ez alól vannak
"kivételek".
- Feltételezésünk szerint ez akkor, és úgy
következhet be, amikor a káros sugárzások semlegesítését végző, a védelmet a
templomban fellelhető valamelyik kegytárgyhoz köti. Azt nem tudni, hogy miért végzi
így a semlegesítést. Lehet, hogy Ő a káros sugárzások semlegesítését csak így
teheti meg. Viszont lehet az is, hogy másképpen is megtehetné, de ennek nem ismeri a
módját.
- Egészen addig nincs is ebből probléma, amíg a
kegytárgy a templomban van. A probléma akkor kezdődik, ha valamilyen oknál fogva a
kegytárgy kikerül a templomból (körmenet, kihelyezett mise, betörés, stb.). Ekkor a
sugárzásvédelem azonnal összeomlik és "magától" nem is képes újra
helyrejönni még akkor sem, ha a nevezett kegytárgy időközben visszakerülne az
eredeti helyére. Ilyen esetben csak az újbóli semlegesítés adhat megoldást a
problémára.
- Feltételezhető, hogy a fent leír eseményeket
és azok kiváltó okait nem minden esetben ismerik, illetve ismerik fel, így lehetséges
az, hogy a templomok néha évekig "védelem" nélkül maradnak.
-
- A fenti sorok a "Nagy Mű"
elindítása óta elvesztették aktualitásukat: a leírt események immár nem
következhetnek be, mivel Urunk minden magyarországi templomot egyöntetűen - nem
kegytárgyhoz kötve - semlegesített a káros sugárzásoktól.
Vissza
A Piramisokról
Urunk üzenetének
"vétele" és értelmezése után, nyomban eszembe jutottak Robert Bauval
1994-ben, majd 2002-ben közreadott elképzelései:
"Miközben az Orion
csillagkép övének három csillaga átszelte a délkört Giza-nál, nem egészen egyenes
vonalban álltak a déli égbolton. Az alsó két csillag, az Al Niitak és az Al Niilam
tökéletes átlót alkottak, ám a harmadik csillag, a Mintaka kilógott a megfigyelő
szempontjából balra, tehát kelet felé. Pontosan ilyen tervrajz alapján épült a
három rejtélyes Piramis a Giza-i fennsíkon. A nekropolisz magaslati képén tehát a
Nagy Piramis az Al Niitak helye, a második Piramis az Al Niilam helye, és a kis piramis
a kilógó Mintaka helyét jelzi. Bármennyire is furcsa ezzel a nézettel nagyon sok
csillagász és matematikus is egyetértett, egészen addig, amíg a nyilvánosság elé
nem kellet állni a nézeteikkel. Akkor azonban visszavonulót fújtak, ugyanis ismerték
a szokatlan nézeteket vallók keserves sorsát."
"Ezek a csillagok
rézsutosan a délnyugati irányban helyezkednek el a tejút tengelyéhez képest, a
piramisok pedig rézsutosan délnyugati irányban helyezkednek el a Nílus tengelyéhez
képest. Ha a tiszta éjszakákon jól megnézzük az eget, azt is láthatjuk, hogy a
három csillag közül a legkisebbik, amit az arabok Mintakának neveznek, kissé kívül
esik déli irányban azon a főátlón, amit a másik kettő összekötésével kapunk. Ez
az állás ugyanígy megjelenik a földön is, amikor azt látjuk, hogy Menkauré piramisa
a megfelelő távolságban keletre helyezkedik el, attól a főátlótól, amelyet Hafré
piramisa, és a Nagy Piramis alkot. Egészen nyilvánvaló, hogy mindhárom építményt
egy egységes terv alapján építették, amely rendkívüli pontossággal modellezi a
fent említett három csillagot. Gizá-ban nem mást tettek, mint megépítették az Orion
övet a földön".
Önök is úgy találják, hogy
nagyon közel járt Robert Bauval a teljes igazsághoz?
- Ezirányú hiányos ismereteim kiegészítésének
érdekében, azonnal a megfelelő szakirodalom beszerzéséhez láttam. Volt ugyan
egy-két "ősrégi" leírásom az egyiptomi piramisokról, de úgy gondoltam,
hogy legyek naprakész! Így több, ezzel foglalkozó irodalmat is beszereztem.
Végeredményben - személyes tapasztalataim szerint -, ennek a témának sincs jobb
szakirodalma, mint ahogyan azt már a radiesztéziánál említettem. Miután
megpróbáltam beszerezni és áttanulmányozni olyan anyagokat, melyek nagyobb
"szavahihetőséggel" rendelkezhettek az átlagosnál, rájöttem, hogy ez
meddő próbálkozás. Minden egyes esetben meggyőződhettem arról, hogy az illető
író mindenáron csak a saját elképzelésében látta a nagy "igazságot"
megtestesülni, és ennek érdekében hajlandó volt MINDENRE. Így a könyvpiacon nem
találkoztam olyan művel, mely egyszerűen csak a tényeket ismertetné a piramisokkal
kapcsolatban. Bosszantó volt látnom, hogy egyes szerzők saját könyvükön belül
hogyan mondanak önmaguknak ellent.
- Műszaki beállítottságú lévén, pl.
rettenetesen zavar az a "lazaság", mellyel az adatokat kezelik, több esetben
is meghamisítván az igazságot. Tanulságként álljon itt csupán kettő, az általam
egyetlen könyvben felfedezett "tévedéssorozatból":
- A szerző Hérodotoszt bírálja a 26. oldalon a
következőképpen: "Például Hérodotosz azt írja, hogy a piramis alapja
244 négyzetméter, holott az alap egyik oldalának a hosszúsága kicsivel több, mint
233 méter". Nos, Hérodotosz valóban tévedett de a szerző is, mivel a
szóban forgó piramisnak (Nagy Piramis) a leghosszabb oldala is csak 230,454 méter.
Tehát semmiféleképpen sem lehet "kicsivel több, mint 233 méter".
Nem is beszélve arról, hogy milyen megfogalmazás az, hogy "kicsivel több"?
Mennyi az a "kicsi"? Amikor a piramisokkal kapcsolatban
köztudottan a pontos arányokra támaszkodik minden számítás, akkor nem lehet olyan,
hogy "kicsivel több". Nem vagyunk egy szatócsboltban, ahol a
burgonya vásárlásakor megkérdezik a vevőtől, hogy: "lehet egy kicsivel
több?" Ott lehet! De egy több nyelven is megjelent, tudományosnak mondott
műben szerintem NEM!
- A szerző a 117. oldalon azt írja a Nagy Piramis
adatainak ismertetése során, hogy: "Körülbelül 867 köbméter anyagot
használtak fel megépítéséhez". Ember! A Nagy Piramisról van szó, melynek 5,3 hektár az alapterülete, nem
pedig egy lakodalmas sátorról!
- A valós térfogat: 2 593 126,5
köbméter! Ha megfigyelik a két számot (867 és 2 593 126,5) akkor
láthatják, hogy itt szó sem lehet sajtóhibáról. Ez volt az a pont, amikor végleg
"letettem" ezt a könyvet.
- Így nem maradt számomra más lehetőség,
minthogy visszanyúljak az 1925-ös, illetve az 1960-as évekig remélve, hogy ekkor még
"hiteles" volt a mérőszalag. Tehát a továbbiakban egyrészt J.H. Cole
1925-ben végzett méréseinek adataira, másrészt az 1960-as években kiadott
"ősrégi" leírásaimban talált adatokra támaszkodom, mivel számításaim
meggyőztek azok hitelességéről.
- Teremtőnk a "Nagy Geométer", a gízai
fennsíkon létrehozott művével a kezünkbe adta a három geometriai alapidomot, a
kört, a háromszöget és a négyzetet (lélek, szellem, test).
Nagy Piramis
Urunk a matematikai és a
geometriai ismeretek alapjait "öntötte" a Nagy Piramisba azért, hogy az
ismeretek mindörökre fennmaradjanak azok számára, akik képesek őket megérteni és
felhasználni.
Északi oldal: |
230,251 méter |
Déli oldal: |
230,454 méter |
Keleti oldal: |
230,391 méter |
Nyugati oldal: |
230,357 méter |
Átlagos oldalhossz: |
230,36325 méter |
Elvi magasság: |
146,5948 méter |
Hajlásszög: |
51 fok, 51 perc |
Magasság:oldalhossz aránya: |
7:11=1:1,5714285 |
Területe: |
5,3 hektár |
Térfogata: |
kb. 2 593 127 köbméter |
Eredendően a piramist 8-9
hektárnyi fehér, csiszolt mészkőburkolat fedte, amit az idők folyamán széthordtak.
Állítólag ma nagyobbrészt Kairó épületeit díszítik.
Ha a piramis két oldalának az
összegét (a kerület fele) elosztjuk a piramis magasságával, a Pi-t kapjuk
eredményül.
A piramis oldalának és
magasságának aránya (11:7) a Pi felét reprezentálja.
A piramis négy oldalának
összege (kerülete), fele az egyenlítői szélesség ívpercének.
A piramis négy oldalának
összege (kerülete), egyenlő annak a körnek a kerületével, melynek sugarát a piramis
saját magassága adja.
A piramis a Föld
szárazföldtömegének középpontjában áll.
A piramison keresztülhúzódó
hosszúsági kör a tengereket és a kontinenseket két egyenlő nagyságú részre
osztja. Ezen kívül ez a meridián az egész földkerekség leghosszabb, a
szárazföldön is átívelő délköre.
A piramisnak a Föld
középpontjától mért távolsága pontosan akkora, mint távolsága az
Északi-sarktól.
És még két "apró"
adalék a kételkedőknek:
Felkérésre hozzáértő
építész, és bányamérnökök (és nem a beszűkült Egyiptológusok)
kiszámították, hogy egy mai modern felszereléssel ellátott bányászati üzemnek kb.
80 évre lenne szüksége ahhoz, hogy kibányássza, a megfelelő pontosságban gépekkel
méretre vágja, és a helyszínre szállítsa a Nagy Piramis alkotóelemeit. Ezek után
már "csak" a felépítés maradna hátra. Ezen adatok birtokában, már a
legateistábban gondolkodó sem utalhat emberi tevékenységre a piramisépítéssel
kapcsolatban.
A Nagy Piramist alkotó kövek
egyik kőfejtőből sem "hiányoznak". Akkor honnan is származnak? Az
egyiptológusok szerint ez mellékes.
A "piramis
effektus"
- Sok esetben, sok helyen elhangzott már a
"piramis-effektus" szó. Valakinek észre kellene már vennie, hogy ez így nem
igaz. Igazából nem "piramis-effektus" a tapasztalt jelenség, hanem
"csak" a Nagy Piramis "effektusáról" van szó. Tehát csak benne,
vagy az arányosan lekicsinyített modelljében jön létre az említett hatás. Sehol
másutt. Bármilyen szépen is mutat a más paraméterekkel rendelkező piramis.
- Tehát, ha valaki egy "működő"
piramismodellt szeretne készíteni, akkor abban az oldal és a magasság arányának
feltétlenül 11:7 kell lennie, mint ahogyan az a Nagy Piramis esetében is igaz. A pontos
méretek kiszámításnál nyugodtan használhatja az 1,5714285 arányszámot.
- Ha pl. valaki egy 20 cm magasságú piramist
szeretne "építeni" akkor 1,5714285*20=31,42857 cm oldalhosszúságú gúlát
kell készítenie. Mivel a piramis működőképességét kizárólag arányai
határozzák meg, a piramis anyaga tetszőleges lehet. Viszont ne feledkezzünk meg, hogy
a piramis magassága KISEBB, mint az oldallapok magassága!
- Az oldallapi háromszögek szerkesztéséhez
kiválóan használhatjuk az 1,27175 viszonyszámot. A piramis magasságának és ennek a
viszonyszámnak szorzata adja meg az oldallapi háromszög magasságát.
- Tehát a példánk szerinti 20 cm magasságú
piramisunk oldallapjának a magassága 20*1,27175=25,435 cm lesz.
- De a piramis építésénél elindulhatunk az
oldalélének méretéből is. Ha pl. valaki 1,5 m oldalhosszúságú piramist szeretne
építeni, akkor 1,5 osztva 1,5714285=0,9545 méter, azaz 95,45 cm lesz a piramis
magassága. Az oldallapi háromszög pedig ebben az esetben 0,9545*1,27175=1,2138 méter
magas lesz.
- A lényeg az, hogy pontosan tartsuk be az
arányokat, valamint ha készen van a modell, oldallapjait pontosan tájoljuk be az
égtájaknak megfelelően. A piramisban elhelyezni kívánt tárgynak a helye pontosan a
piramis magasságának, alulról számított egyharmadában van.
-
Hafré piramis
Átlagos
oldalhossz: |
215,26
méter |
Elvi
magasság: |
143,51
méter |
Hajlásszög: |
53
fok, 8 perc |
Térfogat
kb.: |
2 216 601
köbméter |
Magasság:oldalhossz
aránya: |
2:3=1:1,5 |
Mint az adatokból is látszik,
Hafré piramisa nem sok paraméterében marad el a Nagy Piramistól. Viszont
"minőségében" meg sem közelítheti azt. Ha tehát valaki úgy gondolja,
próbálja ki ennek arányosan lekicsinyített modelljével az ún.
"piramis-effektust"! Előre borítékolhatjuk kísérletének teljes
sikertelenségét.
Menkauré piramis
Átlagos
oldalhossz: |
108,66
méter |
Elvi
magasság: |
66,4
méter |
Hajlásszög: |
50
fok, 43 perc |
Térfogat: |
kb.
783 984 köbméter |
Magasság:oldalhossz
aránya: |
11:18=1:1,636363 |
Vissza
Sugárzások összefoglaló táblázata
| I. rendű: |
1-45 |
|
| II. rendű: |
45-99 |
- Az emberi szervezetre káros sugárzások
|
| III. rendű: |
100-300 |
| IV. rendű: |
301-végt. |
|
| V. rendű |
|
Földi eredetű
pozitív sugárzások |
| VI. rendű |
|
Földi eredetű
pozitív és gyógyító sugárzások |
| VII. rendű |
|
Más bolygóról
érkező pozitív sugárzások |
| VIII. rendű |
|
Más civilizációtól
származó, az egészségre jótékony
hatású, de káros információt is tartalmazó sugárzások |
Vissza
Véleményem
az evolúcióról
Az evolúciós elmélettel
sohasem értettem egyet, mindig is voltak fenntartásaim, kétségeim. De miután már oly
sokszor hallottam "tudósaink" kijelentéseit, mely szerint: csak azokat
a történéseket és eredményeket lehet tényként felfogni, melyre tudományos
magyarázat van, és kísérleti úton számtalan esetben reprodukálható, teljes
mértékben el kell utasítanom az evolúciós elméletet, mivel ellenkezik elveimmel, és
egyáltalán nem felel meg "tudósaink" fentebb kifejtett követelményeinek
sem. Valamint számomra is elfogadhatatlan az a tény, hogy az evolúció mint ilyen,
mintegy véletlen kapcsán, egyszer és megismételhetetlenül valósuljon meg.
2001 ősze óta, kissé érdekes,
mondhatni nem természetes dolgok történnek velünk. Mint kicsit később kiderült,
kiválasztottakból megszólítottak lettünk, és ezt követően különleges
képességeket kaptunk. Tudomásunk szerint ez a képesség annyira különleges, hogy
rajtunk kívül senki sem képes alkalmazni. Kitől kaptuk e képességet, és miért?
Esetleg kapunk még más képességeket is?
2003 januárjában kaptunk egy
nagyon fontos üzenetet, mely reményeink szerint megváltoztathatja egész jövőnket. Az
üzenet küldője szerint erről minden embernek tudnia kell! Ki az üzenet küldője? Hol
is ringott valójában az emberiség bölcsője? Lehet, hogy származásunk eredete új
megvilágításba kerül?
A fenti, és több más
kérdésre is választ kaphat, ha elolvassa naplónkat.
Jegyzetek
- 1. Az ismertetőben bővebben
olvashat a vízerekről. [VISSZA]
- 2. Az ismertetőben bővebben
olvashat a Hartmann és a Curry hálókról. [VISSZA]
- 3. Az ismertetőben bővebben
olvashat a védekezés lehetőségeiről. [VISSZA]
- 4. Ez a megállapítás az idők
folyamán kissé módosult. Az ismertetőben bővebben olvashat róla. [VISSZA]
- 5. [Mát. 11.13, 11.14, 11.15] [VISSZA]
- 6. Az ismertetőben
megtalálható a sugárzások összefoglaló táblázata. [VISSZA]
- 7. Ezt a varázslatos erőt
nevezzük mi piramis effektusnak. [VISSZA]
- 8. Feltehetően szó sem volt
megfiatalodásról, mindössze az hatott így, hogy egy évig nem látták Őt. [VISSZA]
- 9. [Máté 13.14,13.15], [Ésa.
6,9.10] [VISSZA]
- 10. Vajon miért van az, hogy a
tudomány nevében csak rombolás folyik? Miért kell minden általunk ismeretlen dolgot
azonnal szétszedni, szétvágni, elhordani? Pl. a múmiák esetében is, nem volt elég
egy-két tetemet darabokra szedni? Miért kell ezt mindegyikkel megtenni? Az ember
számára már semmi sem lehet érinthetetlen? [VISSZA]
- 11. Tehát elsősorban a
geológiai szempontok döntik el, hogy melyek azok az országok, kik jelöltek lehetnek. [VISSZA]
- 12. Nem minden épület és nem
minden igehirdetés alkalmas a célra. [VISSZA]
- 13. Mint kiderült, ez a
készülék sem a vízér sugárzását mérte, hanem kezelőjének bőrellenállását.
Mivel bőrünk ellenállása a különféle sugárzásokra megváltozik, így a
megváltozott értékből következtetni lehet a vízér sugárzásának erősségére. [VISSZA]
- 14. Próbaméréseim szerint nem
tudtam különbséget tenni a tükör alatt, illetve a tükör felett mért értékek
között. Mindkettő azonos intenzitásúnak mutatkozott. [VISSZA]
 
|